Igen felszínes, mert B gondolatai közötti kapcsolatok olyan lazák, hogy végül az ember nem érti mi is volt mondandójának a veleje? Nem csoda, mert mintha ő maga sem értené...legalábbis konklúziót nem tud levonni az általa összehordottakból.
Egyre erősödik bennem az érzés, hogy inkább érdemes B írásait egy beteg ember tüneti megnyilvánulásainak tekinteni, semmint vitaalapnak ( már ha lenne még valakinek efféle illúziója).
Ez a „Babarczy Eszter megmondja” rovat. Oké! De mit mondott meg? Most akkor trend v. átok – mert ez volt a [roppant 'értelmes'] kérdés a címben? Kiderült?

Az ember úgy mond meg valamit, h pl. felemeli jelentőségteljesen a mutatóujját, jelezvén, hogy megmondás következik, aztán jól megmondja, hogy azt mindenki értse. De a kulcsszavakra szabadon asszociáló mondatok halmaza az nem megmondás, hanem viszont ömlengés.