A Planck állandó h meg egy Lagrange multiplikátor szerepét tölti be és csak az elektronok mozgását szabályozza az atomhéjban

Soha nem  értettem, mint jelent ez a mondatod, De a foton, mint részecske ténylegesen nevetséges.

A Compton-kisérletet Schrödinger gyönyörűen magyarázta hullám-hullám szórással. Sajnálom is meg nem is, hogy ezt nem tanították. Lehetne összeesküvés-elméleteket kitalálni, de szerintem az emberek egyszerűen nem értik. Túl bonyolult nekik, mert nem ismerik a hullámtant. Pedig nagyszerű az egész.

A Bragg-feltétel leírja, hogy egy rácson milyen hullámhosszaknál lesz konstruktív interferencia az adott szögre. A törés n-ed rendű lehet. Ez már utal a kvantumosság eredetére. Sok fizikát tanult ember most zavartan néz ki a fejéből , és próbálja térben elképzelni, amit itt összehordok. Pedig nem ez a járható út.

Az út ennél sokkal egyszerűbb. Mozogjon a hullám téridőben, a hullámfront haladási irányának a meredeksége megadja, hogy a "részecske" milyen sebességgel mozog. Ha egy rácson áthalad, akkor ott a rács "hullámhosszától" függő szögben törés jön létre, a haladási iránya megváltozik a hullámnak, ami téridőben sebbességváltozást jelent. Minél nagyobb a törési szög, annál nagyobb a sebességváltozás.

Ez teljes mértékben megfelel annak, hogy a fény energiája E=hv, avagy közvetve a hullámhosszától is függ. A törés azonnali, semmiféle "energia-gyűjtés"-ről nincs szó.A szimuláción az is látszik, hogy a különféle rangú töréseknek rezonancia-maximumai vannak. Egyszer erősödnek, egyszer gyengülnek. Olyan ez, mint amikor egy csiszolt gyémántot forgatunk egy lézer fényében. Egyszer erre törik a fény egyszer arra. Csakhogy itt a törés mindig egy adott szög N-szeresével tér el a haladási iránytól.