Ezt már csak a stiláris nyalánkság kedvéért:

 

Doppelstangel válasz | 2011.06.10 11:47:52 © (21463)

Azt sem kell értened, hogy Brazília valaha volt legjobb csapata, az 1970-es (szerinted 1968-as) VB győztese, erre a lepukkadt és belét húzó csapatra is épült, ha szabad csak Gersont említenem. Maga Pelé mondta pár éve, hogy a brazilok visszaesésének az oka, hogy újabban csak egy-egy sztárra építenek, és megszűnt a csapatok közti folyamatosság. Ennek okát abban látja, hogy a brazil focipiac nem tudja otthon tartani a legjobbakat, azok elszélednek Európában, és nem lehet folyamatos munkát végezni a nemzeti válogatottal.

Előzmény: Doppelstangel (21458)

 

Ha kategorikusan van igaza Pelének, akkor az 1966-os VB-n sokkal inkább nyerniük kellett volna a braziloknak, hiszen (1) világbajnok csapatra „építhettek” „folyamatos munkával” (míg 1970-ben egy agyonvert társaság volt a bázis), (2) 1966-ban még annyira sem „széledtek el” a játékosok, értelemszerűen, mint 1970-ben.

 

Vagyis egy csapatot nem lehet másik csapatra építeni. Játékosokra lehet. Mondjuk, 11 játékosra. Vagy 22-re. Esetleg néhány játékos, például az 1970-es brazil válogatottat Pelé, Carlos Alberto, Jairzinho, Tostao, Gerson, Rivelino köré.

Miközben az 1962-es válogatott Pelére „épült”, s mint tudjuk, a helyére bekerült Amarildo lett a csapat egyik kulcsembere.

A magyar „Aranycsapat” is nagyrészt Puskásra épült, aki 1954-ben korán megsérült (mutatis mutandis mint 1962-ben Pelé), vagyis a csapat Puskás nélkül verte meg Brazíliát, Uruguay-t, majd Puskással kapott ki a döntőben az NSZK-tól.

Hogy mi mire, kire épül valójában? A mindenható a megmondhatója. Illetve Borsos Attila, aki ezt mondta nemrég: hogy Nagy László nem vállalja a válogatottságot, még jót is tehet a csapatnak. Nem kontrollálható, de szerintem jót tett neki. Vagyis ebben a kérdésben magamra is hivatkozhatok, mint mindenható megmondhatóra. Ráadásul a nejem a tanú rá: amikor annakidején Hernandez elkésett az edzésről, kitört a balhé, na, most akkor mi legyen, eltiltsák, ne tiltsák?! Zajlott a vita hevesen, mire Szathmári hirtelen megszólalt: „mi becsülettel végigdolgoztuk a felkészülést” (valami ilyesmit nyilatkozott az újságnak), na kérem, mondtam erre én a feleségemnek, figyeld csak meg, ha eltiltják Hernandezt, a Szatyi úgy véd majd a VB-n, mint az ördög. Annyiban nem volt igazam, hogy úgy védett, mintha száz ördög bújt volna belé. Hernandez jobb kapus volt, míg Szathmári (akkor és ott) szükségképpen játszott jobban. Kontrollálhatatlan, de szinte biztos: Netzerrel az NSZK nem nyerte volna meg a VB-t 1974-ben.

Herrera óta tudjuk, a futballban is az ihlet a döntő mozzanat.