Doppelstangel válasz | 2011.06.08 08:14:30 © (21439)
Elbasztad és most erőlködsz
Előzmény: Gyurica úr (21438)
1) Annak a nőnek, aki ennyire csúnyán beszél, nem nyalunk. Még akkor se, ha az ígéret szép szó… Az ilyen nő nyaljon egyedül!
2) Nem erőlködöm. Sőt, őszintén szólva, eszembe se jutott a dolog (legalábbis internetes relációban nem), ti. én itt egyszerűen föl lettem szólítva. Pontosan így:
jámbor utazó válasz | 2011.06.07 21:02:35 © (21436)
Nyald ki a punáját akkor.
Előzmény: Gyurica úr (21429)
Ismételten hangsúlyozom: nem erőlködtem, nem én szorgalmaztam a cselekményt, azt mondtam: elvileg lehet róla szó, ám, miként azt Mellár Tamás is megmondta: „nincs ingyen nyalás”.
Doppelstangel válasz | 2011.06.08 08:14:30 © (21439)
Mészöly megsérült, az is M-betűs.
Előzmény: Gyurica úr (21438)
Igen, csakhogy Mészöly sérülése messze nem elegendő, Mészöly sérülése még egy sörmeccs utáni kókadt csöcsörészéshez is kevés. Ennyit Esterházy is tud a fociról, talán még Lakat T. Károly is, ergo mészölynyi tudással, ismerettel, nyalásügyben, tessenek hozzájuk fordulni!
Hadd áruljam el: a nejemnek egyáltalán nem tetszett a tegnapi ajánlatom, nagyon mérges volt rám, hiába magyaráztam, kockázatmentes a biznisz (talán maga Mátrai sem emlékezne rá, mi történt vele 1966-ban, nem csodálom, hogy nem sikerült kinyomozni), ám a nejem azt válaszolta, hogy amit tettetem, így is, úgy is piszokság volt részemről. Féltékeny a párom. Nem okkal, de méltán. Ami azt jelenti, hogy oka nincs rá, viszont igencsak van mit féltenie: eszméletlen jó pasi vagyok! Minden tekintettben. Nyilván ennek tudható be: úgy zárult a szóváltásunk, hogy a nejem megfellebbezhetetlen gyöngédséggel közölte: „Én tudom, mi történt Mátraival”.
Ja. Én pedig azt tudtam, hogy annyi esélyem van immár, mint Szilinek az alkotmányozásra, a nejem ugyanis ilyesmiben nem ismer semmi tréfát, na de hát az utolsó szalmaszál is szalmaszál, vitézül belekapaszkodtam: „Te akkor még kisóvodás voltál”. „Az voltam – válaszolta a feleségem –, csakhogy te elmondtad a történetet, ennek úgy közel harminc esztendeje, és az én memóriám nem kurtaszoknya”. Mondta a nejem. Én pedig nem szaporítom itt a szót, rögzítem a tényt: valóban nem kurtaszoknya a memóriája. Úgyhogy, volt munkám az éjjel bőven, reggelre a számítógépig se bírtam elvánszorogni. De legalább ágyba hozták a reggelit: tükörtojásos tojásrántotta volt tojásos nokedlival.
Tonton Macoute válasz | 2011.06.08 08:43:42 © (21440)
Egy igazi férfi sosem keverné össze a világbajnokság évét az olimpiáéval, különösen azokból az időkből, amikor az olimpiai focitorna mindössze a szocialista országok szpartakiádja volt.
Doppelstangel válasz | 2011.06.08 08:14:30 © (21439)
Elbasztad és most erőlködsz
Előzmény: Gyurica úr (21438)
Hát éppen hogy nem „basztam el”! És éppen harmadjára írom: pontosan az az „igazi férfi”, aki általában a dátumot „bassza el”, nem pedig a dátummal jelölt harci (sport-) cselekmény tárgyi vonatkozásait. Mindegy, mondom újra (tegnap este óta ismétlésekre vagyok kárhoztatva): nem azt állítottam, hogy a dátumra emlékszem, sőt ellenkezőleg: azt állítottam, hogy általában a nők azok, akiknek egy merő kalendárium a fejük. Fent említett nejem persze ebben is kivétel. Pontosabban: „félkivétel”. Annyiban tipikus nő, hogy amíg én a saját születésnapomat is elfelejtem (nyilván tudom, mikor születtem, azt viszont már nem tudom, mikor van a születésnapom), addig a nejem halálos biztonsággal tartja számon, nem a család, de az egész tág rokonság minden tagjának születésnapját, névnapját, a házassági évfordulókat, a karácsonyt, a húsvétot, Szaros Pista lakodalmát meg a tököm tudja még micsodát. Ennyiben nő. Annyiban viszont férfi, hogy a szövegeimet is megjegyzi (ami engem aztán néha fáradságosan érint). Voltaképp egy unalmas közhelyről beszéltem: a nő lokálisan tájékozódik jobban, a férfi globálisan.
Nyilván nem szándékosan rontottam el a dátumot, de akár meg is tehettem volna állításom demonstrálása végett, na most, mindez akkora banalitás, hogy magam is röstellem harmadjára leírni, s más csak azért is, mert elmondhatod százszor, ezerszer, akkor se értik. Csak mint a magnópapagáj: „elbasztad”, „elbasztad”… Aktuálisan pedig úgy áll a dolog, hogy immáron nem szívesen nyalunk. Félreértés ne essék, nem (kizárólag) azért, mert szexuálisan rövid pórázon vagyunk tartva (és akkor még igen finoman fejeztem ki magam), hanem mert egyébként sem. Ilyen erővel akár egy guminőt is nyalogathatnánk, ti. annak is van ennyi esze. Már persze, ha rendesen fölpumpáljuk levegővel. Kipróbáltam, a guminő intellektuális szelepén is ez jön ki konzekvensen: „elbasssssztad…”..
Tonton Macoute válasz | 2011.06.08 08:43:42 © (21440)
Egy igazi férfi sosem keverné össze a világbajnokság évét az olimpiáéval, különösen azokból az időkből, amikor az olimpiai focitorna mindössze a szocialista országok szpartakiádja volt.
©
Ez marhaság. Épp annyira, mint ez:
Doppelstangel válasz | 2011.06.07 20:26:12 © (21433)
1964-ben a magyar olimpiai válogatott nagyszerű diadalt aratott, és annak már tagja volt a fiatal Bene Ferenc. Az a siker meghaladja az 1966-os VB eredményét, ahol bár megvertük Brazíliát, de sajnos az első egyenes kieséses mérkőzésen kikaptunk a Szovjetuniótól, mert nem volt szabad továbbjutnunk…
Előzmény: tentebaba tente (21430)
Ezt csak a nők állítják. Esetleg még az egészen tudatlan, ostoba férfiak. Részint azért, mert az olimpia (az olimpiai válogatott) a körte, a világbajnokság (illetve az ún. a nagyválogatott) a szőlő, a kettő összemérhetetlen, részint pedig azért marhaság, mert komoly ember az átkosban sem állította (persze néhány, von Halbidiot-protzigsalon aus művelt férfiak közt fülelgető, kávéscsészékkel, süteményestálakkal sertepertélő Babarczy-asszonka kivételével), hogy „nem volt szabad továbbjutnunk”.
Ismétlem: ez pontosan akkora szamárság, mint hogy „az olimpiai focitorna mindössze a szocialista országok szpartakiádja volt”. Szégyenteljes tudatlanságra vall, merthogy ezt már kigugliznia sem sikerült a harcias nőcikének, eddig már nem terjedt a Nagy Női Agyvelő hatósugara (pedig – direkt megnéztem – például a tokiói olimpiáról is bőven ír a Wikipédia). „Az olimpiai focitorna mindössze a szocialista országok szpartakiádja volt”. Kérem, az interneten sok elképesztő marhaság olvasható, de ekkora, szinte egyáltalán nem. A guglicsajszi azt hitte, a lelkem, hogy ha a Bene ugyanaz a személy, és ha mindkét csapatban játszott, akkor a válogatott is ugyanaz. (Bene 1968-ban, Mexikó Cityben már nem játszott. Miért?)
Innentől tehát nincs különösebb jelentősége, csupán az érdekesség kedvéért:
Doppelstangel válasz | 2011.06.08 08:57:22 © (21441)
Néha az ember persze megtorpan, például nekem a 72-es olimpia és 74-es VB esetén kell olykor elgondolkodnom, mert mind a kettő NSZK. De igazad van: ezek axiómák egy férfinak.
Előzmény: Tonton Macoute (21440)
Axiómák. Persze. Az axióma az, von Küche aus művelt hím-cunci-bogárkám, hogy az 1972-es olimpia nem „NSZK”. Javaslom, keresd föl a problémáddal Esterházy doktort, ő azért még van annyira férfi, hogy elmagyarázza néked, mekkora buggyantságot sikerült idehabarnod az „NSZK”-val von Schaumschläger aus.
Rezümé: pontosan ilyen a Babarczy-helleri női okosság. Valamibe beleolvasnak, nem tudnak a dologról semmit, nem értenek belőle semmit, ámde „valós véleményük” van bőven. Mindenről adódik tudósvélemény! Szent meggyőződésük: a beleolvasgatással, belekapirgálással, beleguglizgatással kialakított „valós vélemény” pótolja a valós tudást, valós értelmet. Babarczy könyve is, Heller könyve is a fentiekhez hasonló gátlástalan dilettantizmusról árulkodik. Annyira vastag a bőr az arcukon, hogy még a sporttörténelembe is belekotnyeleskednek (von Kochlöffel aus). Igen, pontosan az efféle szélhámosság jelenik meg nevezett szoknyás „entellektüelek” könyveiben is, csak a filozófiai süketelés kevesebb ember számára s nehezebben kontrollálható. De lesz itt még Heller-bukta is! Méghozzá hamisítatlanul filozófiai bukta, és akkora ám, és annyira túrós, hogy Almási sporttárs legalább úgy elcsodálkozik majd rajta, mint Ungvári sporttárs.
