Ágnes az ágens?

 

 

 

macskalamáris válasz | 2011.05.21 19:21:53 © (21300)

huh, ennyire nem kellenek sehova ezek az agyömlenyek?

© 

 

Elkotortam valahová a kéziratot, talán ki is dobódott már valami selejtezés alkalmával, nem tudom, nem emlékszem pontosan a szövegre, ám egészen biztos: lényegileg azt mondtam (pro forma kérdeztem) olyan tíz-tizenkét éve egy interjú során Faragó Vilmostól, amit a tegnapi szövegem tartalmaz:

 

Gyurica úr válasz | 2011.05.24 09:01:29 © (21302)

Kantnak van igaza? Leninnek? József Attilának? Nem ez a kérdés, hozzászólásomnak nem ez a tárgya. Azt állítom, hogy akár Kantnak van igaza, akár Leninnek, Heller nem érti sem Kantot, sem Lenint. Ez nyilvánvaló.

Lenint ugyancsak behatóan ismerem, így Heller ez irányú dilettantizmusát meg tudom állapítani.

Előzmény: Gyurica úr (21295)

 

Na most, ami az igazán tréfás a dologban: Lenin nevét még csak ki sem ejtettem a számon annakidején, Marxról beszélgettünk. Valami ilyesmit mondtam: az, hogy Marxnak, vagy a Marxot en bloc elvető Vajdának (később Fehérnek, Márkusnak, Hellernek) van-e igaza, nem elvi, hanem intellektuális kérdés.

Ezt mondtam. A zseniális Gonosz szóba se került. És bizony Faragó elvtárs, interjúalanyként, verbálisan rábólintott a fölvetésre. Sőt. A maga módján meg is cifrázta egy kissé, mire másnap P. Szűcs Julianna azt mondotta igen szellemesen: mindez „szélsőbalos” provokáció. És Takony elvtárs erre is rábólintott. Nem voltam jelen, így mesélték. A szemembe nem mondták, hogy „szélsőbalos” volnék (mert ezek nem olyan szembemondós emberek), noha mondhatták volna, ti. a „szélső(séges)” relatív fogalom, részint a másik „szélhez”, részint a „centrumhoz” mért konkrét viszonyában van értelme, s ha Faragóék, P. Szűcsék alkotják a demokratikus, polgári liberális centrumot, akkor én csak szélső(séges) lehetek. (Egyébként pedig ugyanazon a szélsőségen állok, mint álltam harminc évvel ezelőtt, csak közben Faragóék átlendültek fölöttem a túloldali centrumba.)

 

Heller Ágnes azt mondta spicli-leveléről az ATV-ben, hogy nem az ő aláírása van a papíron, majd így nyilatkozott a sajtónak: „ezekkel az elvtársi segítséget kérő hülyeségekkel az ember senkinek nem ártott. Az aláírásom viszont hiteles. Amikor nyilvánosságra került az irat, dühös lettem halott férjemre, de aztán rájöttem, hogy ez méltánytalan, mert lehet, hogy jót akart nekem azzal, hogy helyettem hazudozott egy hazug rendszernek”.

Tehát mindenki hazug, a férj is, a rendszer is, csak az nem hazug, akinek hol hiteles az aláírása, hol nem.

Hofi ezt kérdezte egyszer Csurka „aláírása” kapcsán: „Attól, hogy nem voltam egy rohadt, szemét spicli besúgó (igaz, alá sem írtam), attól lehetek én még magyarember?”.

Lehetsz, Géza, hogyne lehetnél! Szélsőbalos magyarember. Vagy szélsőjobbos. De semmiképpen sem lehetsz decens, kicsit hazug (értsd: nagyon tisztességes) antikommunista liberális.

 

Amióta az (ideológiai) eszemet tudom, mindig marxista (illetve: Marx szövegeivel egyetértő Marx-olvasó) voltam (azt hiszem, így pontos a öndefiníció). Továbbá: soha nem tekintettem magam a Kádár-rezsim ellenségének, nem is viselkedtem úgy nyilván (kb. annyira voltam kritikusa a szisztémának, mint pl. Komlós, Moldova, Hofi, vagy bárki), mindegy, a lényeg: nem voltam ellensége annak a hatalomnak, amelynek Heller a besúgója volt (muszájból persze, a mocskos férje kényszerítette rá), miközben világéletemben mélyen undorodtam az olyan Heller Ágnesektől, akik ugye mélyen nyaltak be annak a hatalomnak, amelynek én amúgy egyáltalán nem voltam ellensége. Sajátos paradoxon. Művezetőként is undorodtam a spicliktől, olyannyira, hogy soha nem használtam föl azt az információt, amelyhez tolakodó besúgás útján jutottam. Legszívesebben kirúgtam volna a kőművest, ha notóriusan lopta a cementet, mégse tettem meg, amennyibe ótvaros spicli révén szereztem róla tudomást.

Zsigeri dolog ez, miként zsigerileg hitvány ember Heller Ágnes.

Ha a művezetői pozíció hatalomnak számít (egyébként annak számít), akkor nékem bőven van személyes tapasztalatom a hatalom gyakorlatáról, s így autentikusan súghatom meg (és nem be) Heller Ágnesnek: a hatalmi emberek megvetik a spiclijeiket. Használják őket természetesen (nem mindenki olyan finnyás, mit én), miközben undorodnak tőlük. És ha már itt tartunk, megjegyzem: Heller a levelével (akárki fogalmazta helyette, vagyis ha az aláírása hiteles) totálisan zsarolható volt. Méghozzá bármire fölhasználhatták! Vagyis. Ha Hellert a mocskospiszkoshazug hatalom, egy ilyen levél birtokában, csak úgy kiengedte a markából, akkor Biszkuék nem totalitárius gonoszok, hanem jámbor mamlaszok voltak. Heller Hannah Arendt „antikommunista tanszékének vezetőjeként” ügyködött (ágneskedett) New Yorkban, és méltán tehette, mert Biszkuék, Korom Mihályék elfelejtették közölni az antikomonistákkal, hogy a tanszékvezetőjük dokumentált besúgója a komonista hatalomnak. Hát persze. Ez már csak így működött abban az átkosmocskospiszkos világban. Nekem Kutrucz Gizella mondta (egyébként ez Ember Judit filmjéből is kiderül!), hogy Bosnyák Zoltánt nem végezték ki annakidején, hanem „átdobták”, méghozzá hová? Na, hová? Egyenesen Melbourne-be! Ha nem igaz, akkor a Kutrucz hazudott, és persze Ember Judit is hazudott.

Egyedül Heller Ági nem hazudott. Illetve Heller is hazudott, ám ő csak kicsit hazudott. (Igen, az Orbán az, aki soha nem hazudott! Ugye?! A végén csak kiderül a teljes igaság; azért keverem kissé a neveket, mert öreg vagyok már, meglehetősen szenilis, így nekem Faragó, P. Szűcs, Csurka, Hankiss, Heller, Gyurcsány, Orbán… secko jedno.)

 

macskalamáris válasz | 2011.05.21 19:21:53 © (21300)

huh, ennyire nem kellenek sehova ezek az agyömlenyek?

© 

 

Ennyire. Valóban nem kellek ezeknek az embereknek. Talán azért (talán nem), mert én a csabai Szajnán nőttem föl, sokat verekedtem, sokszor voltam „a kivérzés határán” (ezt így mondtuk annakidején), ám mi csak értelmes, érdemi dolgok miatt ütöttük egymást. Például azért, hogy kié legyen az utca, ahol azok a csajok járnak-kelnek, hol erre, hol arra, akik ugyebár… stb. stb.

 

Ungvári Tamás az ATV-ben: „Heller Ági nagy kommunista volt, én féltem is tőle az egyetemen”.

Hihető. Heller maga vall félelmetességéről a Bicikliző majomban: „A [budapesti] iskola közös alapelvei közé tartozott, hogy valamiféle szocializmusban hiszünk. Ha ezt nyíltan feladjuk, feloszlatjuk az iskolát. […] Márkusék lakásán, az Izabella utcában Vajda Misu bejelentette: Marx érvénytelen, és a kapitalizmus meghaladhatatlan. Azaz: nincs Isten. Ezért Gyuri [Márkus György] és Feri [Fehér Ferenc] pofon vágta. Én azt mondtam magamban, nem kell valakit pofon vágni azért, mert kimondta, hogy nincs Isten…”.

 

Ungvári is „félt” Hellertől az egyetemen, nyilván tudta: Hellerék az ÁVH verőlegényeivel veretik azokat, akik szerint „nincs Isten”. Illetve, akik szerint másfajta Isten létezik.

Hellerék később már „csak” egymást ütötték. Pofozták. Legalábbis Heller így írja (illetve mondja) a Bicikliző majomban. Nos, pontosan ezt a könyvet elemezgettük Faragó Vilmossal cca. tíz évvel ezelőtt. (Egyébként Faragó nyugodtan megszólalhat, közölje, ha szerinte hazudok!) Az elemzés során mindketten arra jutottunk, hogy talán ésszel kellett volna elrendezni a vitát, nem ököllel; és aztán erre mondta P. Szűcs Julianna, hogy szélsőbalos a szöveg. Majd erre mondta Faragó, hogy igen. Szélsőbalos. És hogy ő valójában nem is, és hogy dehogyis, meg hogy egyáltalán nem, és hogy ő nem úgy gondolta, sőt nem is úgy mondta, csak viszont én, mint mételyező Sátán (vö. a Gonosz zsenijével) a „szájába adtam a szavakat”.

Hát nem tudom. Ha anno jobban ismerem az Élet és Irodalom egykori legendás szerkesztőjét (s a többi szélsőmarkcistából horgadt középliberális neofitát), bevallom, valami egészen más dolgot proponáltam volna a szájába, pedig akkoriban még nem Alföldi Róbert volt a Nemzeti Színház igazgatója.

 

macskalamáris válasz | 2011.05.21 19:21:53 © (21300)

huh, ennyire nem kellenek sehova ezek az agyömlenyek?

© 

 

Nem kellenek. Nekem viszont kellenének ezek az emberek! Csak az a baj, hogy én nem kellek nekik. Már tíz évvel ezelőtt sem kellettem. És? Akkor most mit csináljak?! Hallgassam el, hogy ők viszont kellenének nekem? Nem hallgatom el! Nem szégyen az. Faragó derék, becsületes férfiú / S a többi is mind, mind becsületes.

 

És persze mind értelmes. Jól idomítottan középpolgári középdemokraták, Heller filozófiai szakkifejezésével élve: pillangószárnyú hernyóliberálisok (hitelesen hamis aláírásaikkal).

És mind-mind intellektuális: akár Isten nevében, akár Isten ellenében…