Még némi ellentmondás:

 

http://hvg.hu/hvgfriss/2011.19/201119_rejtelyek_bin_laden_korul_mint_a_kamfor#utm_source=hvg_top&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2011_05_13&utm_content=top3

 

 Amilyen talányos Bin Laden otthona, olyan rejtelmes lakójának sorsa és szerepe. „Nem hiszem, hogy egy ilyen személy itt élhetett. Semmiféle gyanús mozgást nem észleltünk, a házat nem látogatták olyanok, akikről feltételezni lehetett volna, hogy az al-Káida vezetői” – mondta a HVG-nek Sakir Ullah, aki a kommandóstámadás célpontjától alig száz méterre lakik. A városka lakói az akció tényét nem vonják kétségbe. „Aznap éjszaka furcsa zajra ébredtem, fölmentem a házam tetejére, és robbanást, fegyverropogást hallottam, füstöt láttam. Másnap derült ki, hogy mi is történt” – magyarázta Raszul Dzsan boltos, akinek a háza ötszáz méterre található a helyszíntől. Ilyesmi soha nem történt korábban, Abbotábád nyugodt, csendes város, amelyet még nem ért el a Pakisztánt elöntő terror – tette hozzá.

 

A helyieken kívül a 187 milliós ország lakosságának többsége is kételkedik abban, hogy Bin Ladent megölték. A YouGov brit közvélemény-kutató szervezet múlt heti felmérése szerint a megkérdezettek kétharmada nem hiszi el, hogy valóban a szaúdi születésű terroristavezért likvidálták. A pakisztániak gyanakvását erősíti, hogy a halott Bin Ladenről nem hoztak nyilvánosságra fotót, az pedig végképp elbizonytalanító, hogy a terrorhálózat alapítójának földi maradványait gyorsan a tengerbe szórták.

 

Az egész dráma az amerikaiak érdekeit szolgálja – szögezte le a HVG-nek egy abbotábádi lakos. Ha ugyanis itt élt – folytatta –, 400 méterre az ország legpatinásabb katonai akadémiájától, akkor azt csak a pakisztáni titkosszolgálat, az ISI tudtával tehette, ami alátámasztaná azt az amerikai érvelést, hogy Iszlámábád rejtegette Bin Ladent. Ez a gondolatmenet korántsem idegen az amerikai feltevésektől. Barack Obama amerikai elnök vasárnap először mondta ki, hogy Bin Laden Pakisztánban „valamiféle” szervezett támogatást kapott, melynek természetéről csak a vizsgálat után lehet bővebbet tudni. A szokatlan elnöki bírálatot Tom Donilon nemzetbiztonsági tanácsadó árnyalta, és közölte: nincs bizonyíték, hogy a pakisztáni politikai, katonai és titkosszolgálati vezetés tudott volna Bin Laden lakhelyéről.

 

Mintha az amerikai diplomácia szűk ösvényen haladna, amelyet egyik oldalról behatárol a két ország amúgy is feszült viszonyának megmentése, másik oldalról viszont a terroristavezér jelentőségének hangsúlyozása, ami még dicsőségesebbé teszi az „eltakarítását”. Az amerikaiak például azt állítják az akció után összeszedett, könyvtárnyi dokumentum és videó alapján, hogy Bin Laden nem pusztán az al-Káida stratégiai atyja volt, hanem taktikai vezére is. A rejtekhely parancsnoki központként szolgált, ahol tervezés és döntéshozatal folyt – állítják amerikai titkosszolgálati források.

 

Mindez ellentmond nemcsak az elemzők többségének – akik szerint az al-Káida kisebb önálló csoportokra töredezett –, de a pakisztáni helyzetértékelésnek is. Iszlámábádi biztonsági tisztviselők azt kérdezik, hogyan működhetett a ház operációs agyként, ha nem volt oda bekötve sem internet, sem telefon. A pakisztáni hatóságok azt is kétségbe vonják, hogy Bin Laden tűzpárbajban halt meg, szerintük az áldozatok nem védekeztek. A világ legkeresettebb személyének a gyengítése pakisztáni érdek, hiszen így kevésbé zavaró a kérdés: hogyan élhetett éveken át néhány órás autóútra a pakisztáni hadsereg és a kémügynökségek fővárosi központjától.

 

A 2005-ben épült házba hat éve költözött be Bin Laden, előtte két és fél évig a közeli Haripur

körzetben, Csak Sah Mohamed faluban húzódott meg. Legalábbis ezt állította Amal Ahmed Abdulfattah, az áldozat 29 éves jemeni özvegye, akit az akció után a házban a pakisztáni biztonságiak vettek őrizetbe 15 másik emberrel együtt. A társaságban volt Bin Laden két másik felesége és több gyermeke is.

Bin Laden rejtelmes utolsó éveit még titokzatosabbá teszi, hogy a poros Csak Sah Mohamed faluban a HVG tudósítójának elmondták, 65 család lakja, de nincs akkora ház, amelyik otthont adhatott volna a vezér népes famíliájának. „Itt születtem, mindenkit ismerek, azt is tudjuk, mikor ellik egy tehén, idegenek itt nem lakhattak észrevétlenül” – ecsetelte Nazim Khan, a falu egyik öregje. A vályogvetésből élő Mohamed Zaman pedig azon méltatlankodott, hogy a média megszállta a települést, mindenki Bin Ladennel foglalkozik, de azt senki sem kérdezi, éheznek-e a falu lakói.

 

A Bin Laden-sagát még kuszábbá teszik Dzsamaal Iszmail, az Abu Dzabi Televízió pakisztáni irodavezetőjének szavai. Ő a terroristavezérrel négy interjút is készített, és a HVG-nek elmondta, hogy – mint a família orvosától megtudta – Bin Laden öt nappal az amerikai akció előtt, természetes úton halt meg. A pakisztáni titkosszolgálatok el is vitték a hullát, de az esetről értesülő CIA mégis gyorsan megrendezte az akciót, mert – mondta Iszmail – az USA-nak szégyen lett volna tízévi embervadászat eredménytelensége.