mdbz, zsitvica, kerékmánia, Bárdos Imre, és a Többiek !
Részben kezdő vasutas koromban az idősebbektől hallott sztorikból, részben gyári iratokból, de meg tudom erősíteni a kis sikerű gépek életrajzának foszlányait.
A proto darabok elég sokáig, és különösebb zavarok nélkül személyvonatoztak a Bp-Esztergom, és a Bp-Lajosmizse vonalakon. A szokásos 4-5 Bhv (vagy hasonló) kocsival a gépek jól működtek, s ugyanez igaz a későbbi "sorozatgépek" ugyanitt szereplésére is. A teljes teljesítményükre tartósabban csak az erősen emelkedős pályaszakaszokon volt szükség, és persze a nagyobb (főleg Lajosmizsei) 7-8-9 kocsis vonatoknál.
A gépek későbbi szereplésének valóban része volt a Bp-Nyíregyháza közötti gyorsvonatozás, ahol a standard 2 db M46 + 10 db kocsi volt. A fáma arról szól, hogy a gépek ezt is jól tűrték, a menetrendeket betartották, az előírt 90 km/ó utazósebesség tartásához (felgyorsulás után) elég volt az 5.-6. menetfokozat (az összesen 7-ből). Ezt egyébként alátámasztja a vonóerő-görbe adatsora, és a teljesítmény-dotációs adat is, melynek értékeléséhez figyelembe kell venni azt is, hogy az adott vasútvonal síkvidéki vonal. Ugyanitt a csak egyes napokon előforduló valóban 12-14 kocsiból álló vonatok már soknak bizonyultak, ezeket a gépek már csak küszködve vontatták. Ilyen eset nem is volt sok, ekkora vonatokkal csak néhány alkalommal jártak.
A későbbi, Bp-Pécs vonali "tündöklés" ügyében pedig dokumentumbeli adatok vannak (személyes emlékeken túl) arra, hogy a mozdonyok itt is jártak gyorsvonatokkal is, de sosem rendszeresen, mindennapi fordában, hanem csak esetlegesen, ahogy egy kolléga alább irta, reszli-vonatként. Gyári feljegyzés van egy 1904B számú gyorsvonatról, M46-al, és 6 db kocsival, és azzal a megjegyzéssel, hogy a sok helyen emelkedős pályán ez a szolgálat csaknem folyamatosan a teljes teljesítmény kifejtését igényli, s így ez, a mozdony számára nem javasolható vontatási feladat.
Arról, hogy meddig, és összesenben hány esetben jártak e gépek a Bp-Pécs fővonali vonatokkal, azt én sem tudom, de erősen gyanítható, hogy sosem voltak a vonal domináns szereplői ...
A Spanner kazánokról nem sok ismeretem van, csak egy idős kolléga szavait idézhetem, aki szerint ezek a kazánok új korukban megbízhatóan és jól működtek, de már akkor is kevés gőzt adtak, idősebb korukban pedig rémálom volt az üzemben-tartásuk. Nem lehet véletlen, hogy ettől a gyártótól később soha semmit nem épített be a Ganz-Mávag egyetlen más járműtípusába sem.
Ami pedig a mozdonyok vontatóképességének megítélését illeti, nem szabad elfelejteni, hogy az M46-osok nem voltak egyformák. Az 1-2 psz (proto) gépek gyengébb motorja, kiforrottabb hajtóművel dolgozott együtt, a 2003-2004-esben kicsit nagyobb teljesítményű motor, erősen kísérleti jellegű hajtóművel dolgozott együtt.
Ez utóbbi hajtóműveknél a csúcs-hatásfokok (és ennek nyomán a vonóerő) a sebesség növekedésével erősebben csökkent, mint a proto gépek hajtóműve esetében. Ezeket a hajtóműveket a gyár később többször is átalakította.
A konstrukció és vontatóképesség szempontjából a legfejlettebb és legnagyobb teljesítményű változat a 2005-2009 psz. gépek voltak, már erősebb VFE jellegű motorral, és hidraulikus szempontból már sokkal jobb hajtóművekkel. Ezeknél a hajtómű mechanikus elemei, fogaskerék-agyak, csapágyak, irányváltó tolóvilla és mozgató-mechanizmusa képezték a mozdony "gyenge pontját". Igy ezek a gépek
jobb vontatóképességű, de gyengébb megbízhatóságú gépek voltak.
Szinte minden korabeli irat, adat és emlék értékelésénél óvatosnak kell lenni, mert a tisztán-látást erősen zavarja a mozdonyok életében végrehajtott számtalan (gyári- és MÁV-os) átalakítás, amikor is vagy a konstrukció megváltoztatásával járt a beavatkozás, vagy az egyes eltérő típus-változatú gépek között zajlottak az alkatrész csereberék, s így teljesen egyedi és a következő "beavatkozásig" élő variánsok jöttek létre.
Összességében az viszont megállapítható, hogy a típus már a gyárban is, és a MÁV-nál is "mostohagyerek" volt, soha nem kapta meg azt a figyelmet amit egy új típus kialakítása és üzemeltetése megkívánt volna, de talán még annyit sem, mint az "átlag".
Ennek nem kívánt "eredményei" nagyban befolyásolják a típus utókor általi megítélését.
