Amúgy azt ki merem jelenteni, hogy bár akkor tényleg minden jobb volt, a válogatottunk akkor járta meg a legmélyebb szakadékokat.

Fura, hogy a klubfocink akkor még úgy-ahogy elvolt, legalábbis közép-kelet európai összehasonlításban. Elvégre elvérzett itt jugó bajnok, a CSzKA Moszkva, a Levszki, bár voltak akkor is roppant kelelmetlen bukták.

De a válogatott...arra nehéz szavakat találni.

Minden idők egyik legnagyobb helyszínen átélt csalódása volt számomra az egyik felívelő szakasz. Augusztus 20-án játszottunk 1-1-et Svejccel. A 92. percben még vezettünk,de aztán jött Nestor Subiat...