Ez rendben van amit leírtál, a probléma az értelmezéssel van.

Amit a leromlásról írtál, az populáció szinten igaz. Egyed szinten viszont már az első utódgenerációban is lesznek olyan rosszak, mint a beállt populáció átlagos rosszai. A szülőhöz hasonló, viszonylag jobb, értékesebb utódok aránya az egyes generációkban erősen függ attól, hogy milyen keresztezési kombinációból jött létre a szülő, mennyire kiugróan volt eltérő egy beállt "átlagpopulációtól". És ez megint olyasmi, amiről Ragusa konkrét esetében semmi információnk nincs, ami alapján bármi szabályszerűséget, vagy akár valószínűséget mondhatnánk.

A hibridnemesítésben alkalmazott módszerek nem működnek úgy a gyümölcsnemesítésben, mint kukoricában, zöldségekben, vagy éppen gyapotban.

A gyömölcsfáknál nincs idő és lehetőség beltenyésztett homozigóta vonalak szelekciójára: 7, de inkább több önporzott generáció előállítására, aminél 99% feletti homozigótaság elérhető. Csak egy ilyen vonal létrehozása 15-30 év lenne, ráadásul sok (akár száz feletti) vonalat kellene vinni párhuzamosan minden kiindulási keresztezésből, mindet 2-3 évente feloltani a gyorsított termőreforduláshoz, és még csak utána kezdődne a keresztezés a végül kiszelektált beltenyésztett vonalakkal.

Éppen ezért a gyümölcsnemesítők inkább a kedvező tulajdonságokkal rendelkező példányokat szelektálják, azokat hazsnálják nemesítési alapanyagnak, keresztezik őket, és keresik az utódok között a tulajdonságok még előnyösebb kombinációját.

A keresztezésekből gyakran hoznak létre dihaploid vonalsorozatokat, ez sokkal hatékonyabb, mint homozigóta alapanyagok hagyományos keresztezéses előállítása, és használnak molekuláris markereket, amik meggyorsítják, megkönnyítik a szelekciót.