A mostani rövidebb, más szerkezetű és érthető nyelvezetű. A régi szerkezetében és nyelvezetében is a 49.-est tükrözi, és bonyolult nem egyértelmű ezért találták ki a "láthatattlan alkotmány" fogalmát mely szerint az AB saját jogfelfogása szerint alkalmazott, elvonva a parlament törvényalkotásí jogát.

Ennek lett most vége az új alaptörvénnyel, ami keretet ad és a sarkalatos törvényekben lesz részletesen kifejtve egy-egy cikkely, ami egyértelmü jogi törvényekben lesz meghatározva láthatóan és egyértelmüen.

Így az AB jogköre is egyértelmüen az alkotmányos vizsgálatára vonatkozik, nem improvizálhat, mint eddig sék esetben tette és mindig a társadalom kárára, vagyis semmi nem védte a közösségi vagyont, a magántuladonnal szemben. Ezért történhetett meg a privatizáció olyan közöségi vagyonok esetében, mely a társadalom közös tulajdonát képezte. Ezek a vagyonok tételesen szerepelnek az új alaptörvényben és szabályozza ezeket.