Köszi, hogy felhívtad a figyelmet a Bijelo Dugme (a nevük magyarul fehér gombot jelent) rock zenekarra.    

 

Ez a szarajevói, bosnyák csapat 1974 és 1989 között a volt Jugoszlávia talán legjelentősebb rock zenekara volt. Hatalmas tömegeket vonzottak a koncertjeik, ha nem csal az emlékezetem,  1978-ban, Belgrád zöld övezetében a "Hajducke Cestme"-nél adott koncertjükön állitólag közel félmillióan csápoltak. 2005-ben újra összejöttek néhány koncert erejéig, Belgrádban a Hipodrom-on rengeteg meghívott művésszel együtt adott koncertjükre is még több mint 200 ezren voltak kíváncsiak.  

 

Az Illés zenekarhoz hasonlóan, sok népzenei ihletésű motívumot is beleszőttek a dalaikba. Nagylemezeik jó részét Londoni stúdiókban vették fel, s az EMI készítette a mesterlemezeiket. Nekem kedvenceim voltak, 8 LP sorakozik tőlük a hobby szobámban...:-)))    

 

Goran Bregovic, a zenekar vezetője, zeneszerző és dalszövegíró, nem egy virtuóz gitáros, de szólói mindig ízesek. Nemzetközileg is elismert zenész, pár évvel ezelőtt Budapesten is adott néhány koncertet az új zenekarával.  

Zeljko Bebek, a csapat szólóénekese engem Orszáczky Miklósra emlékeztetett mind az énekhangja mind pedig a megjelenése után. Korai időkben még néha basszusgitározott is.  

Vlado Pravdic, az együttes orgonistája indulástól a zenekar feloszlásáig Hammond konzol orgonákon játszott amire mindig feltett egy Moog szintit is. Sok dalukban játszott hosszú tartalmas orgonaszólókat, de sajnos a 2005-ös koncerten már nem volt ott a Hammond.  

 

A dal aminek a linkjét közreadtad, az első, 1974-ben készített a "Kad bi' bio Bijelo Dugme", azaz "Ha fehér gomb lennék" című nagylemezükröl való. Ezt még Ljubljana-ban vették fel és egy akkor igen korszerűnek számító 16 csatornás pulton mixelték. Néhány kép az LP borítójáról: