Karancslapujtő, Karancs-kápolna (Nógrád megye):

Salgótarján közelében, a Karancs-nyeregből nyugati irányba haladva egy kis kaptató után juthatunk fel a Kápolna-hegyre. Itt találni a hagyomány szerint Szent Margit által a XIII. században, apja, IV. Béla megmenekülése emlékére építtetett, a Boldogasszonynak szentelt Margit-kápolnát. Az eredeti román stílusra utaló falmaradványok kövei ma is láthatók a nyugati oromfalba építve. A 19. század végén már csak a kb. méteres falai és az apszis diadalíve álltak. Az 1927-es felújítást követően a második világháború utáni években - funkcióját vesztve - a kápolna ismét nagyon megrongálódott, s műemlék jellegű kápolnaromként lett nyilvántartva. Azonban a Karancs-völgyi községek lelkes hívői az 1990-es évek elején szépen helyreállították. Az egri érsek szentelte fel és azóta évente több búcsút is tartanak a Boldogasszony-kápolnában. (www.salgotour.hu)

A műemlékem.hu leírása szerint „A Karancs középső csúcsán, szabadon álló, kőből épült, egyhajós, keletelt, nyeregtetős kápolna, a hajóval azonos szélességű, félköríves szentéllyel, a hajó északi falához kapcsolódó, ugyancsak félköríves kápolnával, a hajó déli falán nagyméretű, kosáríves záródású nyílással, amely előtt faoszlopos, nyeregtetős előépítmény áll. Valószínűleg középkori eredetű, melyet a gróf Forgách család a 18. században megújíttatott. 1927-ben a szentély romjaira kápolnát építettek, majd 1934-ben hozzáépítették az észak-déli irányú hajót és szentélyt. 1991-ben romjaiból építették újjá.

Falazata vakolatlan kő. Tetőzete cseréppel fedett nyeregtető. Téglány alaprajzú hajójához keletről és északról félköríves lezárású apszis csatlakozik. Déli falában nyitott nagyméretű kosáríves záródású nyílás, előtte fa oszlopokon nyugvó előtető.”

Megközelítése némi turisztikai tevékenységet kíván, útban a Karancs-kilátó felé megér egy kis kitérőt (a Karancs-nyeregtől a sárga és zöld jelzésen).

(Kivételesen nem saját képeimmel, hanem Kiss István barátom fotóival illusztrálom.)