gwladys Creative Commons License 2011.04.25 0 0 1364

kedves mindenki!

Én kb három éve élek Franciaországban. Való igaz, vannak különbségek a két ország átlagemberének mentalitása között, a mérleg nyelve pedig hol ide, hol oda libben. Az azért zavar itt a fórumon (és máshol is), hogy ilyen szívesen, és egyre inkább szeretik az emberek egymást és önmagukat is sztereotípiákba dobozolni. Ez a fajta mozgás az egyre kevesebb tudatosság felé sajnos az egész világon megfigyelhető manapság. Ha megkérdeztek egy óvodást, csak úgy fogja nyomatni, hogy a lányok ilyenek, a fiúk meg olyanok, a felnőttek ilyenek, a gyerekek olyanok, a piros autósak ilyenek, a zöld biciklisek meg olyanok, stb. Én azt gondolom, hogy az emberek elsősorban egyéniségek, és csak másodsorban bármilyen nép, csoport, stb tagjai. De persze az ilyen gondolkodás semmilyen hatalmon lévő vagy hatalmat akaró egyének vagy csoportok számára nem kedvező, hiszen minél inkább egyéniségek vagyunk, annál nehezebb kiszámítani, mire hogyan reagálunk. Márpedig nem csak a politika, de az egész fogyasztói társadalom arra épül, hogy az emberek minél kiszámíthatóbbak legyenek: ha ezt vagy azt mondom a reklámban, akkor az emberek 95%-a meg akarja venni majd azt a terméket, stb.

És sajnos ez önbeteljesítő dolog, mert minél inkább elhiszem, hogy a másik "doboza" határozza meg, ki is ő, annál jobban elhiszem azt is, hogy én is csupán a saját "dobozom" vagyok.Tehát például mivel magyar vagyok, hagyom, hogy a többi magyar vagy azon belül valamelyik csoport (pl. a jobboldaliak vagy a baloldaliak, vagy a falumbeliek) mondják meg, mi a fontos a számomra, mit hogyan kell csinálni, stb. És minél inkább kitárul a világ, sokféle kultúrát meg lehet ismerni és sokféle kultúrából érkeznek hozzánk is, az emberek valahogy annál jobban szoronganak, hogy ha ennyi féleképpen lehet élni, érezni, gondolkodni, akkor honnan tudhatom, hogy az enyém a jó, és még inkább belelovalják magukat a dobozolásba, mert attól biztonságban érzik magukat.

Én a magyar "átlaggondolkodást" éppolyan idegennek érzem, mint a franciát, és különbséget csak a csomagolásban látok, a tartalomban nem. De ha úgy érzitek, egy világ választ el a francia gondolkodástól, próbáljatok hosszabb időt Ázsiában tölteni. Egészen más perspektívába fogja helyezni a dolgokat, egész Európa egy kalap alá kerül majd, de az "átlagember" ott is átlagember marad.

Megértem, hogy kevesebb energiát igényel magunkévá tenni egy készen kapott világnézetet és másokat és magunkat ilyen vagy olyan csoportok tagjának tartani, a magyarok ilyenek, a szlovákok olyanok, a franciák amolyanok, de persze még ezen belül is dobozok vannak, mert a pestiek ilyenek, a szabolcsiak meg olyanok, és persze az érettségizettek ilyenek, a szakmunkások olyanok, a diplomások meg amolyanok, meg aztán a pénzesek ilyenek, a szegények amolyanok, és akkor még a különböző etnikumokról nem is beszéltünk. Ezért tör előre mindenütt a szélsőjobb is olyan hevesen, hiszen ez nagyon leegyszerűsíti az életet, nem kell arra pazarolni az energiánkat, hogy őszintén megpróbáljuk megismerni egymást, csak gyorsan összeszedjük azokat a jeleket, ami alapján a másikat be tudjuk dobni valamelyik dobozba pl, mert más kultúrából származik, a másik doboza meg persze mindig vacakabb a miénknél, mert mi mindig a legklasszabb dobozban vagyunk, és kész is, a világ máris egyszerű és átlátható, nem kell itt szorongani, hogy jól látjuk-e a dolgokat, nem kell mérlegelni mindennek a jó meg rossz oldalát, nem kell mindenkit emberszámba venni, az energiaigényes.

Sajnos egyre több ember él így, magyarok és franciák egyaránt. De mindenhol vannak olyan emberek, akik ezt nem veszik be, és tudják, hogy egyéniségek. Ilyen emberek is vannak a magyarok és a franciák között is. Velük érdemes érdemes kapcsolatba kerülni, és őket nem fogja visszatartani, hogy másmilyenek vagyunk.

béke,

G