"Úgy tűnik nekem, nem a tudatos elméből származik."

 

A lelkünk mélyéről ered. Jung is leír olyan eseteket, ahol az ego nem hajlandó tudomást venni a "bűnéről" de a tudattalan (az álmokon keresztül) tudatja(?), hogy "nem jó ez így", a tudat kezdetben ellenáll,  csak ezután azonosul vele! 

 

"Mert szerintem nem csak az önigazolásnak az alapja valamilyen félelem, magának a "gonosz" tettnek is,"

 

 

 

Hogy minden önigazolás alapja a félelem lenne, azon még nem gondolkoztam de lehet.Csak egy hirtelen ötlet. Ha egyszerűen lusta vagyok a lustaságom köré szőhetek egy egész életfilozófiát mint hogy kimondjam: lusta vagyok! Vagy ilyenkor az igazságtól félek, hogy milyen vagyok? Lehetséges.

 

Szerintem a "gonosz"-nak van még egy alapja, a gonosz maga. Amikor az ehhez hasonló szó képekkel élek, azt nem feltétlen úgy értem, hogy ezt valami túlvilági lényként kell érteni, lehet csupán az emberi természet egy furcsasága. Inkább nyitva hagynám a dolgot mindenkinek a hitte szerint de szerintem igenis van gonoszság ok nélkül. De azzal egyet értek, hogy a legtöbb rosszat valójában a tudatosság hiánya okozza.

 

Ha nincs gonosz, akkor jó sincs, pedig szerintem mind a kettő létezik. Talán egy filozófiai kérdés, hogy valóban létezik-e jó és gonosz, vagy mesterséges fogalmak-e? Hányszor van, hogy gyerekek gonoszak egymással, vagy állatokkal különösebb ok nélkül, élvezik a gonoszságot. Persze felnőttek se különbek, legfeljebb képmutatóbbak.

 

 

"Szóval, én azt kérdezném, bűn a félelem? "

 

 Inkább a gyávaság. Mind félünk néha de nem mind vagyunk képessek szembe nézni a félelmünkel, önmagunkkal.

 

 

 

"Jó volt olvasni az írásodat:)"

 

Kedves vagy!:)