Szia!

 

Az alkoholt én is kerülöm, de előfordult már, hogy ittam egy-egy korty sört, nem többet. Csak az íze miatt.

Van egy ismerősöm, aki szintén hasnyálmirigy gyulladással küszködött és bár nem kellett megműteni, elég sok gondja volt vele. Már jól van, amellett, hogy odafigyel, mit eszik, iszik. De elmondása szerint neki kifejezetten jót tesz néha egy pohár sör, sőt, megesett, hogy ünnepi alkalomkor megengedett magának egy kis kupica pálinkát(!) és meg se kottyant neki. Megjegyzem, soha sem voltak alkohol problémái, tehát az előtt is csak ritkán ivott.

Ezzel nem buzdítani akarok, ebben a tekintetben (a félévi egy-egy korty sört leszámítva, ami valljuk be, semmi) én sem kísérletezgetek, csak azt a megkerülhetetlen tényt szeretném kiemelni, hogy mindenkinek másként reagál a szervezete az egyes ételekre, italokra. Szóval oké, van egy alapelv a diéta tekintetében, de azért alkat szerint ezen diéta bizonyos elemeit lehet bővíteni idővel. A lényeg, hogy amennyiben valaki már túljutott a nehezén és van olyan szinten, hogy  elkezdhet beépíteni az étrendjébe változatosságokat, mindig csak kis adagokkal kezdjen "kísérletezni". Ez azért fontos, mert ha nem is válik be, maximum átesik egy kellemetlen hasmenésen, de nem kerül az intenzívre. Viszont ha nem okoz gondot, akkor szép lassan lehet emelni az adagot és az ember egy idő után kitapasztalja, hogy miben meddig lehet elmenni.

Nekem például a disznótoros sem árt meg!

A fenteb említett ismerősöm ellenben egy hétig rosszul van, ha meg talál enni egy franciakrémest, ami nekem szintén meg se kottyan... stb.

Én svéd cseppet nem iszom, viszont van egy Iberogast nevezetű gyógynövénykivonat, amit használok. Természetesen ez is alkoholos (15-20 csepp az adag kb. egy alkalommal) és kifejezetten jót tesz!

 

Abszolút nem élek együtt a betegségemmel. Nem is tudnék, hiszen már nincs. Azzal tisztában vagyok, hogy óvatosabbnak kell lennem mondjuk az alkohol tekintetében, de ez nem a betegség velejárója, hanem azt megelőzendő kritérium!

Dehogy élek együtt vele!

EGÉSZSÉGES VAGYOK ÉS PONT! :)

Ez nem flegmaság, ez tény.

 

Nem akarom nagyon ezoterikus irányba terelni a témát, de szeretnék ideidézni Szepes Máriától:

 

"

Mindenekelőtt az általában félretett, megvetett vagy babonásan elutasított mágia fogalmának pontos definíciójával kezdeném. A mágia valójában erőt jelent. A képzelet önmagát megvalósító varázserejét. S ha a varázserőt is idegenszerűnek érzik, hivatkoznom kell a modern orvostudomány felismerésére, miszerint a legtöbb betegség - az organikus bajok is – pszichoszomatikus (idegi) eredetű, s többnyire valamely betegséget feltételező képzelgéssel, rettegéssel kezdődik. Ilyen például a rákfóbia, a fulladástól való kóros félelem, a tériszony, de nyilvánvalóan feszültségbetegség többek között a strúma, a cukorbaj, a colitis, némely szívzavarok, a gyomorfekély, a vérnyomás-ingadozás, a kinyomozhatatlan eredetű allergiák; sorolhatnám a végtelenségig. Csaknem valamennyit a felelősségtől, mellőzöttségtől, csalódásoktól s egyéb pszichés sérülésektől "betegségbe menekülő" tudattalan védekezés váltja ki. S minden ilyen folyamat teremtő képzeletünkből burjánzik elő. Mert a képzelet nagy varázsló. És öntudatlanságában fekete mágus. Érzelmeink, gondolataink sugárnyomásával addig irritálja valamely szervünket, idegrendszerünket, anyagcserénket, szívünket, bőrünket,

mirigyeinket, amíg azok először tüneteket mutatnak, majd valóban engedelmeskednek a veszedelmes szuggesztiónak. Iszonyaink zárótüzébe került szerveink, egész fizikumunk valódi szindrómát - betegségművet - produkál."

 

Ha valaki pl. iszik és annak következtében kerül ilyen állapotba, akkor a betegsége már másodlagos okozat. Az elsődleges az ivás. Az alap, az ok viszont a kiváltó lelki krízis. Valahogyan mindig vissza lehet vezetni idáig a dolgokat...

 

Tudom, hogy aki épp benne van a sűrűjében, az nem ér rá a lelki okokat vizsgálgatni és minden pillanatát az életért való közvetlen küzdelem tölti ki, de az, aki kikerült ebből az állapotból és már van ideje, ereje elgondolkodni ezeken a dolgokon, tegye meg, mert önmagunk tisztázása rengeteget segít! Ez tapasztalat (az olvasmányok csak utóbb jöttek, mintegy visszaigazolva ezt és nem fordítva).

 

Nekem nemhogy a hasnyálmirigyemmel nem adódtak gondok, de még csak náthás is alig voltam. Az idei influenzát ugyan sikerült elkapnom, ám "letudtam" két nap alatt mindenféle gyógyszer nélkül, úgy, hogy volt a családomban, aki hetekig köhögött.

 

Nem okoskodni vagy észt osztani akarok, egyszerűen ezek is a részei azoknak a dolgoknak, amelyek segítségével itt tartok, ahol tartok.

 

Üdv: Balázs