Kedves Ösztöke!

Azt írod afféle nagyágyúként: "Sajnálom, hogy te ezt nem érted és hasonlóan vélekedsz erről, mint a modern kereszténység, hogy Jézus megszegte volna Isten törvényét, holott írva van, hogy Jézus bűnt nem ismert" stb.

Erre csak annyit felelek, hogy Jézus szavai szerint bizonyos esetben lehetséges a szombatot megtörni bűn nélkül (Mt 12,5). Jézus ezt kifejezetten a kalásztépés védelmében tette (amely saját szükségletre való aratást foglalt magában). Én különben nem kifejezetten a törvény, hanem a szombat megtöréséről beszéltem. Ezért Jézus nem lett bűnös, noha tanítványai kalásztépő szombattörését megvédelmezte, és ő maga is megtörte a szombatot a sárgyúrással. Csakhogy olyan céllal tette, ami a szombat megtörését megfosztotta a hibáztathatóságtól. A farizeusok tehát tényleg helytelenül ítéltek, de nem abban, hogy Jézus megtörte a szombatot, hanem hogy szerintük hibáztatható módon törte meg.

Ettől a különbségtételtől független az a véleményem, amely az újszövetségi egyház számára már a szombat megtörésének minden, egyéb erkölcsi parancsokkal nem ütköző esetét kiveszi a kötelezően megtartandó parancsok közül.

Ismerem azt a vélekedést, miszerint Pál a böjtnapokra és hasonló ember rendelte napokra gondolt a "minden napot egyformának tart" szavakkal. Csakhogy ennek éppen ott semmi nyoma, és ez esetben te tartoznál megmagyarázni, miért nem fogalmazott Pál egyértelműbben. Másrészt a szombatot kifejezetten oda sorolta, amiknek dolgában senkinek nem volna szabad megítélni a hívőket. Ismerem az erre szokásos szombatista feleletet is, hogy ti. a "ne ítéljen meg titeket senki" szavak azt jelentenék, hogy "ti ne szolgáltassatok okot arra, hogy megítéljenek." Netán ezt vallod te is, és ha igen, vállalod, hogy meg is véded? (Ez esetben átmehetünk a témával valamelyik szombattopikba.)