"Ilyenkor például egészen jó, ha szólhat a hőszipkának, hogy pl. 26 fokos levegőt fújjon be, amit az átmeneti időszakban a leggagyibb levegős is megcsinál 3-as COP felett"

 

Ha a hőszivattyú 26 fokos levegőt fúj be, az azt jelenti, hogy a hőcserélő meleg pontjából kijövő mondjuk 18 fokos levegőhöz hozáadott 8 fokot.

A levegő egy fokkal történő felmelegítéséhez 0,000333 kWh energia kell.

Tehát 120 m3/h légmennyiség és 8 foknyi felfűtés esetén a hőszivattyúnk 320 watt hőt fejleszt, mondjuk 4-es COP hatásfok mellett, tehát a hőszivattyúnk ezen 320 watt leadásához mindössze 80 watt villamos energiát használ.

 

Most tegyük félre azt a kérdést, hogy egy fűtési szezonban hány olyan óra van, amikor mindössze 320 watt fűtés elegendő a ház fűtéséhez ;),

hasonlítsunk össze három fűtési lehetőséget:

- 320 watt fűtés előállítása gázfűtéssel (18 Ft/kWh): 6 Ft/óra, extra beruházási költség nulla forint, mert fűtés amúgy is kell a házba

- 320 watt fűtés előállítása olcsó kínai elektromos hősugárzóval: 16 Ft/óra, extra beruházási költség 5 eFt

- 320 watt fűtés előállítása fent említett hőszivattyúval (energiafelvétel 80 watt villany): 4 Ft/óra, extra beruházási költség mondjuk fél millió Ft

 

Ha az óránkénti forintokhoz hozzáadod a hozzá esetleg szükséges extra beruházás egy órára eső összegét is, akkor igen érdekes eredmények fognak kijönni :)