Nem derült ki, mi okozhatta pontosan. Tény, hogy nem voltam szent életű, tehát nem kizárható, hogy az átmulatozott éjszakák is hatással voltak a betegség kialakulásában. Másik, hogy nekem első sorban a gyomromra ment minden lelki dolog gyerekkorom óta. Összességében azonban a pontos ok ismeretlen belgyógyászatilag.

 

Amikor bevittek a kórházba, már olyan állapotban voltam (kísérő betegségént már hashártyagyulladásom volt, kezdett leállni a veseműködés, a bélműködés...stb.), hogy sürgősséggel megműtöttek, tehát egy percig sem "üdültem" az intenzíven azt várva, hogy megműtenek-e vagy sem, hanem oda csak az operáció után kerültem.

Az elsőt követően természetesen becsövezték a hasam és azokon a csöveken keresztül igyekeztek átmosni a hasi szerveket, valamint erős antibiotikumos kezelést kaptam. Arról nem tudok, hogy a hasam vizesedett volna, viszont az első beavatkozás után két nappal elkezdték nyomni a belsőszerveim a rekeszizmomat, ami pedig a tüdőmet, ebből következően nem jutottam megfelelő mennyiségű oxigénhez és ezért lélegeztetőgépre kellett tenniük. Amikor elmúlt a közvetlen életveszély, látszólag gyorsan javultam és igazából össz-vissz 15 nap után hazaengedtek! Nagyon nagy "bika" volt bennem: a saját lábamon hagytam el a kórházat, igaz szédelegve, kóvályogva és legyengülten, ami természetes egy ilyen sokk esetében. Lényeg, hogy úgy nézett ki, viszonylag gyorsan helyre jövök..

Aztán pár nap múlva belázasodtam, elkezdtem hányni és sűrű genny kezdett folyni a hasfalaból (ekkora még nem forrt össze a drain cső helye...), így aztán vissza a kórházba... Egy hétig feküdtem a sebészeten, próbálták továbbra is átmosni, antibiotikumot kaptam, de csak rosszabbodott. Ez abban nyilvánult meg pl., hogy vizesedett a tüdőm. Lényeg a lényeg: úgy döntöttek, hogy másodszorra is meg kell műteni. Nem sok híja volt, hogy ott maradtam, egy ízben újra kellett éleszteniük.

Kiderült, hogy a hasnyálmirigy nekrotizál, ezért ki kellett metszeni a 2/3 részét. Megint intenzív, aztán utána sebészeti osztály...

Naponta átmostak, sokáig csak szondán/infúzión keresztül kaptam ételt, italt és másfél hónapot követően úgy néztem ki, mint aki megjárta a Gulágot.

Röviden és vázlatosan ennyi.

Sajnálom, hogy a kisfiad sincs jól. Jobbulást kívánok neki is!

Tényleg nyugodtam megkereshetsz privátban, ha gondolod, chaten gördülékenyebben lehet beszélgetni és egyébként én is éjszakai "lény" vagyok.

 

Mondtak valami újat az orvosok? Most hogy van a nővéred? Változatlan?

 

Üdv: Balázs