Számomra olyan volt a Mega, hogy addig élvezetes volt, amíg ki nem derült, hogy nagyjából ugyanazt játsszák, mint a múltkor - csak rövidebben!!!!!!!!!!!!!!!!!!! -, kábé 2 szám különbség volt. A dobos egy teljesen sótlan, minden egyediséget nélkülöző iparos, és nem tudom azt hinni, hogy ez csak a dobosokat zavarja, mert ugyanez lehet majd a Dream Theater halála is, akárkit is vesznek be.

Mindenesetre azért tisztességes buli volt..... gondoltam addig, amíg ki nem jött a Slayer a színpadra. A banda, amit '94 decemberében láttam először és tegnapig utoljára. Hihhhhhhhhhhhhhhhhhetetlen. Ilyen intenzitás nincs is! Nem találok szavakat. Megmondom őszintén, hogy a Mega egy nagy SEMMMMMI lett a Slayer árnyékában. Lombardot nézni és hallgatni, és közben tudni, hogy nem sokkal több mint 3 hónap múlva újból megtehetem... az fantasztikus volt. Én death/grindot is szoktam hallgatni, de annyit mondhatok, hogy nincs még egy zenekar, amiben ennyire ott lenne a gyilkos agresszív intenzitás, miközben játékosak is. És sok zenekarral ellentétben itt az "új" dalok - amiket nem annyira kedvelek - is úgy ütöttek, hogy csak csodálkoztam. És nagyon jó, hogy ez az élmény megmarad egy ideig, hisz nem keveset kellett fizetni érte. Emléxem, annak idején, mikor először láttam a Grip Inc-et, az élmény évekig bennem élt. (Mondjuk akkor volt alkalmam Lombardoval eltölteni a koncert után annyi időt, amennyit nem szégyelltem, illetve amennyire tudtam angolul:)) Szóval óriási gratula a csúcsformában levő Slayernek!