397 inkább Neked szólna, röviden kiemeltem a lnyeget. És lehet, hoyg felszínesen úgy látszik, hoyg madártávlati vargabetűket írok le, de én nem így gondolom, és érdemes megvizsgálni. Én utálom azt a fajta felszínes vitatkozást, amely szaakon lovagol, nem gyúgyít be semmi sebet, pusztán a vita élvezetéért és a másik legyűrésére megy ki. Még nagyobb hányinger, ha ezt teológiai témákkal teszik az emebrek., Így tűnhet sokszor off-nek, ha a felszínes végtelen viták helyett inkább megpróbálom megragadni azt a sokszor tudatalatti lelki alapproblémát, amely a felszíni tüneteket okozza az emebreknél, Gy nagyopbb esély van arra, hogy tüneti kezelések, álmegoldások, végtelenített szópárbajok helyett olyan gondolatok is elhangzanak, amik sokkal fontosabbak és mélyebb szinten valódi gyógyulást adhatnak egy problémára. Ja, és egyébkétn tényleg igazad van: én "nem vitázok". Sajnálom, hoyg sokan mások viszont igen.

Egyébként a magányos farkasságot nem személy szerint Rólad írtam, hiszen valóban ennyire nem ismerlek, csak szoktam sémákat írni, amikre valaki vagy úgy reagál, hoyg magára veszi, vagy úgy hoyg visszautasítja, de mindenképp elgondolkodik rajta, és a reakciója nekem is sokat elárul. No, elárultam az egyik taktikámat, most már tudod, bár nincs benne semmi titok. A "magad mondod" kifejezéást Krisztus is használta ehhez hasonló leleplezésekre. Ebből is lászik, hoyg én igyekszem az emebrre és nem pusztána felszínes gondolatokon való lovaglásra koncentrálni, amennyire ezt a fórum keretei megengedik. De ez nem valami ravasz tudatos taktika, a helyzet az, hoyg én egyszerűen nem tudok másképp beszélgetni emberekkel. Ez van. Tanárként az emebr megszokja azt, hoyg úgy mondjon valamit, hoyg az lehetőel mélyebb szinten eljusson a hallgatóságba, hívőként pedig az ember megtanulja, hoyg figyeljen a lélekre is. Ennyi.

Szóval, akkor sajnálattal nyugtázom, hoyg Te sem értetted meg a synergia fogalmát. Ez számomra azért elég meglepő, mert edig még szinte senki nem értette meg, pedig olyan egyszerű lés nagyszerű. Az Egyház legbelső dinamikája az, hogy ott ISten és az emebr EGYÜTT cslekszik, egymástól elválaszthatatlanul. Lehet ilyneekn lovagolni, hogy egy jó cselekedteben mia z egyéni érdem és mi Isten kegyelme, de ez egy nagy ökörség! Ha jót tezsel, együtt cselekszel Istennel harmóniában, nem választható szét, hoyg mi az , amit Isten tesz és mi az amit Te, hülyeség is boncolni, mert Isten benned van és Te Istenben. Ha ez nem valósul meg, akkor az valamilyen szinten nem az Egyház valódi dinamikája. Perzse nem azt jelenti ez, hoyg ha bűnt teszel - amiben Isten nyilván nem vesz részt -a kkor kiesel az Egyházból, de akkor is homok kerül a gépezetbe, amit meg kell javítani. Ha abűn annyira állandósul, hoyg nem térsz vissza, akkor morzsolódsz le az Egyházról, ahol ez az együttműködés, syínergia megvan, és onanntól kezdve -a káriylen frankó iagzhívőnek tartod magad - már nem beszélhetünk arról, hoyg Istenel együtt cselekszel. Onanntól kezdve beszélhetünk csak arról, hoyg csupán emberi módon gondolkodsz, hogy emebri szertartásaid vannak, bálvánimádó lettél, stb. De nem az Egyházban, amelyet Krisztsu belültől irányít a synergia elvével. Persze egy szélp családban is időnként túlkapnak a ygerekek, de akkor az szülő visszatereli őket a jó kerékvágásba, vagyis megőri őket kisebb kilengések ellenére is a családban, Isten belső "vérkeringésében". Ha elszakadsz ettól a szoros vérkeringéstől, ha világgá mész a családból, akkor a synergia már nem tud érvényesülni. Onnantól kezdve Isten hívogat, te pedig annak fényében teszel jót vagy rosszat, hoyg mennyire torul Istenképiséged.

Nos tehát: azt kell megérteni, hoyg az Egyházat Krisztus kezdettől fogva MINDEN NAPON A VILÁG VÉGEZETÉIG - vagyis ahogy megígérte, és mivel ezt ugyanaz a száj mondta, aki Igeként a szavával megtteremtette a földet, és amit parancsola világban . az úgy lesz, vagyis nem pusztán egy az áltagnéál megbízhatóbb ember, hanem az mondta, akinek a Szabva maga az Isteni SZó a legtisztább értelemben, aki hatalommal prédikál, ezért ebbe az ígéretbe akkor is bele tudunk kapszkodni, ha az univerzum elemei porlandnak és tartóerői megrendülnek, ha az ördögök légiói kerülgetnek, stb., mert smemilyen jelenséget nem ismerünk biztosabbnak az univerzumban Isten szavánál!!! Aki Krisztusnak egyetlen szavában is kételkedik, az nem ismeri Krisztust - és lehet, hoyg Krisztus őt sem ismeri akkor (utolsó ítéleti értelemben), úgyhogy ez elég hózós dolog. Tehát a fentiekből következik, hoyg az ördög hazugsága az, hoyg Krisztsu lehagyta az ő nyáját. És a fentiekből az is következik, hoyg a szakadás a legveszélyesebb dolog a világon! Eltávolodsz a cslaádtól, nem érvényesül benned a synergia dinamikája, egy ideig még foroghat a fogaskerék, de utána menthetetlenül leáll és ott a vég, nincs tovább! És aki szakadár, annak a esze képtelen lesz azt a teljesen őrült önigazolást ültetni a fejébe sajéát maga megnyugtatására, hoyg krizstus, a jó pásztor megszegte az ígéretét, otthagyta a nyájat és a szakadárokkal van! Ez akárhogy is szépítjük a dolgot, sehogyan sem samkkol az Ige eget és földet megrengető kijelentésivel, miszerint egyetlen napra sem hagyja el az Egyházat! De még ha csak annyit nézönk meg (visszakanyarodva a témához), hogy Isten az ÓSZ-i bálványimádás idején pár év törelmi idő után mindig odavágott a népének, hoyg hagyja ezt abban, akkor érdekes módon miért tűri el évezredeken át az Őbenne hívőknél az álítólagos bálványimádás bűnét? Isten nem válrtozik, tehát a magyraázat az lehet, hoyg mégsem bálványimádás a szent tárgyak tisztelete (ami bárki egyetlen józan perc leforgása alatt beláthat, ha megnézi, hoyg mi sis valójában a bálványimádás eredetileg).

Egyébként a fentiekkel kapcsolatban van egy történet. Egyzser egy szent mebert próbára akart tenni egy másik meber és elkezdte vádolni mindenféle bűnnel: hazugnak, tolvajnak, paráznának, stb., nevezte. A szent ezeket mind őszintén magára vállalta, nem tiltakozott, igazat adott a vádlónak. Végül eretnekséggel is vádolta őt a másik. Ezt az egyet utasította vissza. Nem fogadta el, hoyg ő eretnek, és hozzáfűzte magyarázatként, hogy valóban sok bűn terheli a lelkét, de mivel Krisztsu Egyházában él, ezért van reménye, hoyg Isten megbocsátja neki mindezeket a bűnöket, Ha viszon eretnek lenne, akkor nem élne Krisztsu Egyházában, így nem lehetne reménye arra, hoyg Isten megbocsát neki! (bár lehet, hoyg nem szó szerint így történt, de ez volt a lényeg: az eretnekségnél nincs súlyosabb bűn, hiszen akkor az emebr önmagát választja le abból a közösségből, amely egy vérkeringést alkot Krisztussal, mint az Ő testje.) Ez a lényeg, érdemes elgondolkodni rajta. A jó pászot az eltéávedt juhot visszavezeti a 99-hez (figyeld az arányokat is: 1 kontra 99), és nem ottmarad az 1-nél és otthagyja a 99-et. Ezt is a világot termető Ige mondta. Minden mást az ellenfél mond.