Na akkor itt egy kis történelemóra a történelmi pünkösdizmusról:

 

A PÜNKÖSDI MOZGALOM KÉTEZER ÉVE

http://abrahamgyermekei.hupont.hu/38/a-punkosdi-karizmatikus-szemleletrol-es-mozgalomrol

 

„A kereszténység születésétől fogva karizmatikus volt, és ez állt az egyház robbanásszerű növekedésének hátterében is. Ez a folyamat megállíthatatlanul zajlott az első században…

 

A döntő csata előtt (is) Cromwell szent nevetés közepette részegedett meg a Szent Szellemtől. Egy 18. századi szerző, George Lavington A metodisták és a pápisták lelkesedésének összevetése című művében ezt mondja: „Nem emlékszem, hogy pápisták között ilyen nevetőroham történt volna, a francia prófétáknál viszont általános volt... Olivernek biztosan volt ilyenféle mennyei sugallata. A dunbari csata egyik résztvevőjétől tudom, hogy Olivert isteni indíttatások ragadták magukkal: oly szertelenül nevetett, mintha részeg lett volna. Ugyanilyen nevetőgörcsbe esett a Nasebynál vívott csata előtt is." Ezután szétszórta a király seregét, aki megadta magát…

 

Anglia földje már a metodista ébredés előtt is egy különleges „őspünkösdi" csoport, a kvékerek mozgalmas tevékenységének színhelye volt. Már az elnevezésük is a 20. századi pünkösdiekre szintén gyakran alkalmazott „reszketősök"-et jelent, a Szent Szellem jelenlétében történő remegésre utalva…

 

A kvékerek több szempontból is a modern pünkösdiek és karizmatikusok ősei. A puritanizmussal ellentétben szembenéztek a Szellem és a Szentírás közötti kapcsolat kérdésével, ahogyan a huszadik századi pünkösdieket is erre kényszerítették az evangéliumi és fundamentalista tábor betűhöz ragaszkodó képviselői…

 

Luther látásai a halálát követő évtizedekben formulákká merevedtek, a pietisták (a nevük „kegyesek"-et jelent) hozták el a szellemi megújulás következő hullámát. Ők újra hangsúlyozni kezdték a bibliai újjászületés, a személyes hit és a hatékony misszió fontosságát. A már a mozgalom harmadik generációjához tartozó Nikolaus Ludwig von Zinzendorf gróf befogadta Európa protestáns vallási üldözöttjeit. A birtokán menedéket kereső csoportok között voltak Husz János szellemi örökösei, a morva testvérek is, akikre 1727 augusztusában leszállt a Szent Szellem. Röviddel később megkezdtek egy imaláncot, amely a nap 24 órájában száz éven át tartott! A morva testvérek rendkívüli áldozatkészséggel hirdették az evangéliumot a világ távoli tájain is, és hitük közvetlenül befolyásolta a metodizmus alapítóját, John Wesleyt is…

 

Az újkori gyógyító kenet második nagy kiáradása Angliában is erőteljesen hatott: a Jeffreys testvérek szolgálatát a gyógyulás megrázó csodái kísérték - őket tekintik a szigetország legjelentősebb evangélistáinak Wesley és Whitefield óta. A „hit apostolának" is nevezett Smith Wigglesworth már-már „könyörtelenül" rámenős imáiról volt ismert, de az eredmények végül mindig őt igazolták: ezrek nyerték vissza egészségüket…