mégjobban beintegrálódva a nyugati kultúrába és azonosulva azok alapértékeivel (individualizmus, demisztifikáló materilaizmus, aszketimusellenesség, utilitarizmus, és számos helyen liberalizmus, stb. Ezek az értékek sosem képezték a kereszténység alapjait.)

 

Erről a beintegrálódásról, illetve a közös értékekről ír Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme c. művében. Érdekes...

 

Ha a Bibliát tiszteljük, ami papír és festék akkor milyen alapon nem tiszteljük az ikonokat, amik csupán formailag különböznek az Írástól, de lényegük ugyanaz. És ha bálványimádának tartjuk a kereszt tiszteletét, akkor miért nem atrtjuk a Biblia tiszteletét annak?

 

Nézd, az ikonok ügye azért vitatható, mert erre (a képkészítésre) explicit tiltás van a Bibliában, bár kétségtelen, hogy - amint a topik is jelzi - ez többféleképpen értelmezhető. A kérdés sztem az, hogy mit nevezünk tiszteletnek. Ha egy civilizációs értéket, amely bizonyos magatartásformákat a közösség tagjai számára magukra nézve kötelezőnek tekint, ugyanezen közösség által elfogadott jelképek iránt, akkor semmi gond. A nemzeti zászlót sem szokás leköpködni, más nemzetekét sem, nem csak a miénket. Ha azonban ez a tisztelet vallásos áhítatot, imádást, illetve a jelképnek természetfölötti erő tulajdonítását jelenti, akkor bálványimádással vagy okkultizmussal van dolgunk. Nézetem szerint a kategorikus tilalom egyébként ez utóbbira vonatkozik.

 

Az Ortodoxia ezzel szemben nem alkotott semmilyen új dogmát egyedül a szakadás óta, tehát joggal képviseli a korai egységes kereszténység tanítását.

 

Ezt így nem tudtam... tisztességes dolognak tűnik...

Az utolsó bekezdéseddel pedig szó szerint egyetértek, bár mi nem az ökumené, hanem az aliansz talaján állunk - azaz elzárkózunk a szinkretizmusnak a legcsekélyebb árnyékától is. Kisegyház tagja vagyok, úgy hívják, hogy Szabad Evangéliumi Gyülekezet.

Kereszt van a falon, képek és szobrok nincsenek. A korai egyházatyákat tiszteljük, de nem fogadjuk el a szenttéavatást. Nem gyakoroljuk a csecsemőkeresztséget, bemerítkezés van, önálló döntés alapján. Nem gyakoroljuk az eucharisztiát, hanem Úrvacsorát veszünk. A Hitvallásunk pedig a Bibliát, mint Isten ihlette szent könyvet nevezi meg, amitől eltérő tanítást nem fogadunk el, ezen túlmenően az Apostoli Hitvallás elemei vannak csak benne, kivéve az anyaszentegyházban való hitet.

Kb. ennyit a kérdésedre. :)