Lehet lovagolni a jogszabályokon, de ezt anno nagyon jól kitalálták, hogy önként és dalolva add át a kisajátitásra szánt területet. Ha a helyi épitési szabályzatban oda kijelölnek egy tervezett utat, ami érinti az ingatlant, akkor ott bármit is akarsz tenni, amihez épitési engedély kell, máris kezdheted a telekhatárrendezéssel...

Mi is igy csináltuk anno, amikor épitésügyes voltam.

Cseik jól irta, hogy ember legyen a talpán, aki bevállal egy pereskedést az önkormányzattal, ahol utána még élni is szeretne. Garantáltan az utolsó pillanatban fog megkapni minden engedélyt utána, és semmiféle méltányosságra nem számithat semmiben... Van mikor hagyni kell, mert (főként kis településen) nem éri meg vesződni ezzel.

(hozzáteszem nagyon nem értek egyet ezzel a gyakorlattal, csak voltam mindkét végén a lőcsnek)