A hazugság csúnya szó, és amúgy is sok fokozata van. Az ilyen kétértelmű megfogalmazások, amit használtál arra, hogy egy igazság van és Te azt képviseled, a csúsztatás kategóriájába tartoznak. Amit mondasz/írsz, az igaz, de amit hozzá kell/lehet/szándékolt társítani, az már nem.

 

 

"És bizony kiragadott jel, hiszen már ösztöke is felsorolta, mennyi minden egyéb tárgyat, dolgot ki lehetne választani és lobogtatni, mint a Krisztus halálának okozóját. Mégis, ezt az egyet látjuk csak mindenhol."

 

A kereszt, mint jelkép nem csak Krisztus halálának okozóját hivatott képviselni. A kereszténységnek/egyházaknak/felekezeteknek vannak más jelképei is, de az tény, hogy a kereszt a legegyszerűbb és legáltalánosabb. A jelképnek egyébként is célszerű minél egyszerűbbnek lenni, és a keresztnél egyszerűbbet valószínű nem lehet találni. Próbálkoznak például a halacskával, de azt is nehezebb lerajzolni, mint két egyenes vonalat.

 

"És felnagyított, mert nincs mellé állítva, hozzáfűzve, vele összefüggésbe hozva semmilyen másik jelkép, ami esetleg a hitünk többi alapigazságát tükrözné (feltámadás, megszentelődés, örök élet Istennel, stb.), egyedül a Megváltó halálát emlegetjük ezáltal folyvást, mintha itten vége volna a történetnek."

 

A jelképnek nem feladata magyarázni, amit jelképez, csak jeleznie kell. A kereszt az egész keresztény hitvilágot szokta jelenteni a híveknek és a nem híveknek egyaránt, nem gondol mindenki csak a halálra. Ez túlzás. Az egész Bibliát nem lehet a keresztre rávésni, hogy egyértelmű legyen. Én nem tudnék jobb logot javasolni a keresztényeknek, végülis a Jézus kereszthalála eléggé fontos momentum az üdvtörténetben. Erről Nemo már eleget írt.

 

"A parancsolatról meg szintén beszéltünk már, ("ne csináljatok magatoknak faragott képet, akármihez is hasonlót, a miképen megparancsolta az Úr, a te Istened." pl.) és arra is hiábavaló a hivatkozás, h akik használják a keresztet, azok nem imádják, "csak" tisztelik, hiszen ha mindenáron a szavakba akarunk kapaszkodni, akkor ez is tiltva van: "Ne imádd és ne tiszteld azokat" De a lényeg nyilvánvalóan nem a megfogalmazáson van, hanem az értelmen: bármilyen tárgy vallási célból való felemelése magunk elé törvénytelenség."

 

Igen, beszéltünk az ószövetségi szövegekről, én is írtam róla, hogy én hogyan értem. Az apostolok is tiltják a bálványok imádását az Újszövetségben. Ez az ószövetségi korszakban azt a magatartást jelentette, hogy megtestesítik a láthatatlan Istent. Például aranybornyú formájában. Vagy rézkígyóként, vagy nap,hold, csillag formában. Ezen szobrok előtt áldozatokat mutatnak be. Manapság egyesek Krisztus és Mária szobrok formájában látják az Istent. Nem helyeslem a szobrok csókolgatását, mert egészségügyileg nagyon elítélendő jelenség. Tele vannak bacival. De még a csókolgatás sem egyenlő a bálványimádással. Láttál már pici gyereket, aki megpuszilja annak a fényképét, akit szeret? Egyébiránt ismertem olyan néniket, akik tényleg a hitéletük aktív részének tekintették a Szentjózsefszobor előtti imádkozást, gyertyagyújtást. Ez szerintem a bálványimádás kategóriájába eshet, bár Isten az ember belső indulatait, indíttatását vizsgálja inkább, mint a külsőséget.

 

A keresztimádás és keresztcsókolgatás alapjában véve létezhet, mint jelenség, de ahol csókolgatnak, ott általában emberalakú szobor is van rajta. Aki nem csókolgatja, annak a kereszt általában nem bálvány, és így nem törvénytelenség, hanem jelkép használat. Nekem a Biblia ezt jelenti. Nem a fizikai falrafüggesztést, hanem Isten helyettesítését. Én a keresztjeimet nem tisztelem, csak vannak. Divatból, emléknek, esztétikailag. A kereszt, mint jelkép, önmagában nem bálvány, csak ha valaki azzá teszi.

 

ChonGhe hozzászólásait alaposabban el kell olvasnom, hogy lássam, valóban Isten rendelésének írja-e le a kereszttiszteletet.