Azért ehhez hozzáfűznék egy picit.

Szerintem is egyetetlen igazság létezik és egyetlen módja Isten tiszteletének és a Felkent követésének.

De ehhez számtalan út vezet, mégpedig annyi, ahányan vagyunk.

Nem véletlen, hogy a szívek vizsgálója/ismerője egyedül Isten. Mert a látszat megtartása a rendeleteknek semmit nem ér - és a rendeletek szóban való megtagatása sem bűn, ha tettekben mégis a megtartás van.

 

"Vala egy embernek két fia, és odamenvén az elsőhöz, monda: Eredj fiam, munkálkodjál ma az én szőlőmben.  Az pedig felelvén, monda: Nem megyek; de azután meggondolván magát, elméne. A másikhoz is odamenvén, hasonlóképen szóla. Az pedig felelvén, monda: Én elmegyek, uram; de nem méne el . E kettő közül melyik teljesítette az atya akaratát?..."

(Mt.21,28-31)

 

Tény, hogy egyikünknél sincs a teljes igazság ismerete, de ez egyuttal azt is jelenti, hogy mindegyikünknél van tévedés, ami bizony azt jelenti, hogy hazugságban is élünk.

Jó ezt szem előtt tartani és igyekezni kikeveregni belőle amennyire lehet, még akkor is, ha ez nem mindig nyilvánvaló más ember számára.