Kedves Nemo!


Szeretném rövidre zárni a magam részéről.
Részint azért, mert relative kevés a tárgyi tudásom a témában, részben meg azért, mert látszik a többi (és természetesen korábbi) írásaidból, hogy nem vagy éppen "kersztimádó". Tehát túl sok pontban és főként a lényegben nem tér el a véleményünk.


Azonban én úgy vagyok ezzel, hogy ami pogány eredetű szimbólum (vagy ünnep) azzal fenntartással vagyok. Szerintem nem véletlen, hogy a r.katolikusoknál (is) annyi pogány ünnep és emberi rendelkezés van, ami nincs összhangban a Bibliával. Nem azt mondom, hogy ami nincs a Bibliában, az rossz, hanem azt, hogy ami nincs vele összhangban.
Jézus szerintem tárgyi jelképre sehol sem tett utalást, illetve nem szorgalmazott ilyent. A képletes tanításoknál sem a tárgy a fontos. Aki pl. a szőlőtő hasonlat miatt a szőlőtövet kezdi el szimbólumnak tekinteni, az olyan, mint amikor a bölcs a csillagokra mutat és a balga az ujjára figyel. Sok ember hajlamos a tárgyak túlzott tiszteletére, misztikus erőt tulajdonít neki - ez pedig rendszerint tévút.
Az egyháztörténet emberi történet és minél hosszabb, annál inkább tér el Isten valódi rendeléseitől, annál inkább telítődik emberi hagyománnyal, emberi belemagyarázással és annál inkább fogadtat el kétes értékű dolgokat.

Ami a rituális jellegű borivást jelenti, arra van rendelkezés - ezért az egyértelmű. Ugyanakkor a tárgyi szimbólumokra vonatkozó dolgok inkább tiltottak, mint nem. Ezt azért nem ártana komolyabban venni szerintem.

Egyébként a megétvesztéssel kapcsolatban. Nem teljesen logikus, hogy aki szándékosan akar tetszelegni istenként, olyan jelképpel jön, ami keresztények között elfogadott, de mégis pogány jel is egyben? Az azonnali elutasítástól legalábbis nem kell tartania. Lehet, hogy paranoiának véled, de szerintem van benne logika. Lehet, hogy tévedek, de azt nagyon valószínűnek tartom, hogy imádattal kell majd lenni a tárgyi szimbólum felé - és ez sokaknak nem jelent majd gondot.

Ami a halott kultuszt illeti. Én azt is annak tartom, ha valaki nagy és drága márványemléket/kriptát épít. Hogyha rendszeresen kijárva a sírhoz ott beszélget a halottal. A gyász természetes és senkit nem kímél. De gondolatban bárhol lehet lenni az elvesztettel. Minek ahhoz emlékmű?
Tudom, ez sokaknál természetes és elfogadott, de vajon a tanításokkal hogy cseng össze...?

A Húsvét meg  nemhogy nem kizárólag a temetőlátogatásról szól, hanem egyálatalán nem arról szól. Még akkor sem, ha vannak, akik ilyenkor látogatják. Nem része a hagyománynak egyáltalán.