"A tárgyi dolgoknak ma is van jelentőségük.

Többek között az, hogy a sok hamisság elfordítja az embereket Istentől, rendeléseitől.

És ez nem jó."

Szerintem ez ugyan jól hangzik, de semmit se jelent. Ha a jelen beszélgetés tárgyát nézzük, akkor úgy lehetne lefordítani, amit valószínű, mondani akarsz, hogy a "keresztnek ma is van jelentősége, és mint hamisság, elfordítja az embereket Istentől, rendeléseitől".

Ha nem jól értem, kérlek, javíts.

Fenntartom, hogy nem a tárgyak akadályozzák meg az embereket Isten követésében, hanem saját gondolataik. A tárgyak és egyéb javak Bibliai szempontból kívánság céljai lehetnek, így közvetve, Isten és ember közé kerülhetnek. Mert a kívánság, irigység mozgatja az emberiséget. Ez tényleg eltávolíthat az életünk valódi céljától. De megint nem a tárgy az, ami eltávolít, hanem az emberi indulat, ami a tárgyhoz fűzódik.

A kereszt, mint olyan, nem hamisság. Amit katolikus körökben tapasztaltam, az az, hogy az emberek ész nélkül követve az emberi hagyományt, azt gondolják, hogy ez Istennek tetszik, és adott esetben helyettesíti a hétköznapi életben követendő tisztességes viselkedést. Tehát azt hiszik, hogy a keresztcsókolgatás, kereszt előtti térdhajtás, keresztvetés Istennek a tisztelete. Erről az a véleményem, amt Isten mondott a zsidóknak többször az Ószövetségben, hogy nem érdeklik őt az áldozati szertartások, amíg gonoszságokat művelnek egymással. Ha valaki egyébként istentisztelő, szeretetteljes életet él, és pluszban betartja a katolikus liturgiát a kereszt szempontjából, azt gondolván, hogy ez Isten megfelelő tisztelete, az szerintem nem zavarja az Urat. Erre az vonatkozik, hogy aki betartja az ünnepnapokat istentisztelet címén, az jól teszi, meg aki nem tartja be, az is jól teszi. Mert a hagyományok nem fontosak, hanem a többi, krisztusi életvitelre vonatkozó parancsolat magunkévá tétele.