ChonGhe Creative Commons License 2011.04.01 0 0 145

Értem. Nos, talán nem szükségtelen előrebocsátanom (feltételezve, hoyg egy megtévesztett katolikus vagy), hogy a protestáns prozelitizmus ereje a felszínességben rejlik. Mivel elvetik azt a hatalmas Hagyományt, amely a Bibliát is megszülte, nem érzékelik a Biblia globális és mélyebb összefüggéseit, csak dominóznak a felszínen írástudók gyanánt az igeversekkel, és ez a felszíne smegtévesztés célrevezető azoknál, akik nem mélyültek el kellőképpen a keresztény évezredes teológiai mélységeiben. Ha elmélyültebben megismered az apostoli hitet, nem fog rajtad ez a propaganda, ha nem mélyülsz el ebben, a felszínes puskagolyók célbatalálnak. De nem hidd azt, hogy ettől jobb keresztény leszel, csak felszínesebb.

 

Tehát amit most írok mindaddig csak tüneti kezelés lesz, amíg Te magad nem mélyülsz el jobban a régi Egyházatyák, egzegéták, stb. írásaiban. Erre szerintem a legjobb és leggyorsabb A görög atyák Bibliája korabeli magyarázatokkal c. sorozat, amit a nyíregyházai görkat főiskola (Szen Atanáz) ad ki. A Biblia leghitelesebb magyar fordítása szövegmagyarázatokkal, sokmindent helyretesz. De ha ortodox forrásokat is olvasol, a www.szimandron.hu -n Imrényi Tibor: Katekézise (különösen a Hitről írt cikkek) is jó alapozá s e téren.

 

Szóval, a kereszt. Egyrészt 1 Kor 11: 26 figyelmeztet arra, hoyg amíg Krisztus nem jön el, addig hirdessük az ő halálát. A halál és a kereszthalál már Krisztusnál is szorosan összeonófik, amikor haláláról beszél, a megfeszítést is említi, és enegedelems volt a kereszthalálig. Aztán, aki nem veszi fel a keresztjét (ezt lehet a keresztvetésre is alkalmazni, mint mondtam), az nem méltó Krisztushoz. (Lk 14: 27, de egyébként itt még megjegyzendő, hogy Krisztusnak is voltak testi mozzanatai az imádkozásnak, áltlaában az égre emelte a tekintetét, vagy felment egy hegyre, stb. Mondhatnánk, hogy fölösleges, de mégis ezt tette Krisztus, így semmi rossz nincs hasonlókban.)

Aztán ez is párhuzamba hozható a kereszttel:

 

Jn 3,14És a miképen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, akképen kell az ember Fiának felemeltetnie.

 

Mózes kígyója az ég és föld között volt egy póznán (4Móz 21: 9), aki erre feltekintett, az megmenekült  ahlálról. A párhuzamot maga krisztus hozza, tehát ha a keresztre tekintünk fel, megmenekülönk a haláltól mi is. Ugynakkor Pál Apostol is említi a fán függést, mint lényeges elemet Gal 3: 13-ban. De Pál Apsotol még kismillió helyen kiemeli a kereszt jelentőségét, gyakorlatilag ugyanolyan szimbolikával, mint haogy azt az Egyház használja:

 

1Kor 1,17Mert nem azért küldött engem a Krisztus, hogy kereszteljek, hanem hogy az evangyéliomot hirdessem; de nem szólásban való bölcseséggel, hogy a Krisztus keresztje hiábavaló ne legyen.

1Kor 1,18Mert a keresztről való beszéd bolondság ugyan azoknak, a kik elvesznek; de nekünk, kik megtartatunk, Istennek ereje.

Gal 5,11Én pedig atyámfiai, ha még a körülmetélést hirdetem, miért üldöztetem mégis? Akkor eltöröltetett a kereszt botránya.

Gal 6,12A kik testre szépek szeretnének lenni, azok kényszerítenek titeket a körülmetélkedésre; csak azért, hogy a Krisztus keresztjéért ne üldöztessenek.

Gal 6,14Nékem pedig ne legyen másban dicsekedésem, hanem a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében, a ki által nékem megfeszíttetett a világ, és én is a világnak.

Ef 2,16És hogy megbékéltesse az Istennel mind a kettőt, egy testben a keresztfa által, megölvén ezen az ellenségeskedést.

Fil 2,8És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig.

Fil 3,18Mert sokan járnak másképen, kik felől sokszor mondtam néktek, most pedig sírva is mondom, hogy a Krisztus keresztjének ellenségei;

Kol 1,20És hogy Ő általa békéltessen meg mindent Magával, békességet szerezvén az Ő keresztjének vére által; Ő általa mindent, a mi csak van, akár a földön, akár a mennyekben.

Kol 2,12Eltemettetvén Ő vele együtt a keresztségben, a kiben egyetemben fel is támasztattatok az Isten erejébe vetett hit által, a ki feltámasztá Őt a halálból.140.Kol 2,14Az által, hogy eltörölte a parancsolatokban ellenünk szóló kézírást, a mely ellenünkre volt nekünk, és azt eltette az útból, odaszegezvén azt a keresztfára;

 

A kereszt annyira kulcsfontosságú a mi megváltásunkban, hogy kifejezetten ördöginek nevezhető az ezek alapján, amikor valaki a keresztnek az ellensége (Pál Apostol itt bármi mást írhatott volna, Krisztust, Lelket, üdvösséget, isten akaratát, stb., de Ő a keresztet írta!). A kereszt több, mint egy fa, mint ahogy a rézkígyó is több volt, mint rézkígyó, mert Maga Isten és nem az emebrek tette azt többé, jelképpé. Aki az ilyen jelképeket nem tiszteli, az nem egészséges lelkülettel viseltetik Isten teljes üdvterve iránt, ami jóval több, mint  aholt betű, évezredek eseményei és tárgyai szólnak erről. Imádni nem szabad a tárgyakat (mint ahogy később a rézkígyónál is volt ilyen defekt), de tisztelni és feltekinteni egy olyan esZközre, amelyet Isten emelt fel és tett megváltásunk eszközévé (mert a Biblia alapján A KERESZT EGYÉRTELMŰEN ESZKÖZE A MEGVÁLTÁSNAK!), ez már üdvös és helyénvaló, olyannyira, hoyg az ezzel ellentétes magatartás az, ami nem keresztény.

 

Ha pusztán attól elkerülte Isten könyörületéből az ÓSZ-i embereket a halál, hogy reménnyel és hittel felnéztek egy póznán lévő kézzel faragott állatra, akkor miért kellene ennél kisebb tisztelettel, reménnyle és hittel feltekintenünk arra a fára, amelyen az Isten, az Élet, a Teremtő feszült meg bűneinkért?!

Előzmény: munyamunya (134)