Lehet, hogy tévedek - hiszen nyelvész (sem) vagyok -, de szerintem az új Alaptörvény tervezete mindjárt az elején egy csúnya helyesírási hibával indul, nevezetesen az - Isten, áldd meg a magyart - mondattal.
Mint mondatnak, valamilyen írásjellel kellene végződnie! Maga a mondat lehetne akár felszólító mondat (az áld ige felszólító alakja miatt) - de azért furcsa lenne, ha egy halandó vagy halandók (még ha az egy egész nemzet is) vehetné a bátorságot, hogy Istent bármire is felszólítsa, amikor más alkalommal imával igyekszik hozzá fordulni.
Így ezt a mondatot óhajtó mondatként értelmezem és mint ilyent, a magyar nyelvben felkiáltó jellel kellene lezárni!!!
Másfelöl ez a lezáratlan mondat végül is egy versrészlet, Kölcsey Himnuszának első sora. Amennyiben az új Alaptörvény tervezetének megszövegezői a Himnusz első sorát kívánják mintegy mottóként használni, akkor illene annak pontos beidézése. A Himnusz első szakasza egyetlen összetett mondat, amely felkiáltó jellel végződik. És ha idézet, akkor fel kellene tüntetni a versrészlet írójának a nevét is!
Így - ebből az aspektusból helyesen így kellene szerepelnie:
"Isten áld meg a' magyart...!" (Kölcsey)
Látszólag ez lényegtelen probléma, de szerintem mégsem az, hiszen azon rugóznak a képviselő urak és hölgyek, hogy régi fogalmakat hozzanak vissza s ezzel mintegy történeti folyamatosságot is demonstráljanak, vagy hogy Magyarország legyen és ne Magyar Köztársaság és egyebek...
Ha ezek ilyen fontos momentumok, akkor legalább annyira fontos, hogy a magyar helyesírás szabályai is érvényesüljenek, amely egyúttal eldönti azt, hogy Kölcseytől idézve indul-e az új Alaptörvény, vagy tőle függetlenül, de vele összecsengően fejezzük ki óhajunkat!
Döntés kérdése.
Látszólag lényegtelen probléma ez, de ha abba belegondolunk, hogy milyen veretes jogokat és kötelezettségeket szabályoz maga az Alaptörvény szövege, ugyanakkor milyen benyomást kelthet az olvasóban az a részletek tekintetében az, ha már az indítás is rendetlen.
Ha szavazni lehetne, magam az idézetet választanám, hiszen az a nemzeti himnusz első sora, egyfajta jelkép és - nem utolsó sorban - a történeti folyamatosságot is demonstrálja, amelyre több alkalommal is hivatkoznak a jogalkotók...
