Ha megtapogatom magam, ahogy javasoltad, tudom, hogy az ujjam elektronjai hozzá sem érnek a ruhám elektronjaihoz, hiszen az elektromos taszítóerő ezt megakadályozza. Azt is tudom, hogy ettől az agyam egyik hátsó részén, amely szintén semmihez nem ér hozzá, egy érzéklet keletkezik, ezért gondolom, hogy megtapogattam magam.

Ha felnézek az égre, és látom a csillagokat, tudom, hogy a szemembe fénysugár érkezik, ez egy impulzust kelt, amit a látóidegeim továbbítanak az agyam egyik részéhez, amely azonban sötétben van. Ott egy érzéklet keletkezik, ezért azt gondolom, hogy amerre nézek, ott fény és egy csillag van.

Tehát semmilyen közvetlen kapcsolatba nem kerültem az "anyaggal". Azt is tudom, hogy szubatomi szinten minden hullámtermészetű lesz. Minden "anyag" csak rezgés, összesűrűsödött energia. Akkor miért kellene azt gondolnom, hogy ez egy anyagi világ?