Én már magamban eldöntöttem, hogy jobb ez így. Nem kell egy CGI-IMAX-3D szintjére lebutított blockbustermovie, mert valószínűsítem, hogy közel ezen a szinten valósult volna meg.
Rengeteg olyan dolog van, amiért nem akarják és nem tudják sosem igazán hitelesen a vászonra vagy a TV képernyőjére vinni. Bármennyire is tetszettek a minik, azért pl. a CoD is kiforgatta Leto önként vállalt Istencsászárságát és Arany Ösvényét. Egy demokratikus felhangokkal operáló elhatározássá degradálták.
Pedig a concept-artok jól néztek ki.
A megfilmesítésről ez volt a véleményem:
filmbuzi.hu/archives/2010/01/15/dune-rajongok-figyelem/#10101499
"Hmmm....
Továbbra is az a véleményem (akárcsak S-é), hogy nem lehet hitelesen vászonra vinni. Ennek nem technikai okai vannak, hanem a mondanivaló, világnézet tekintetében.
I. A könyv szerkezeti felépítése
Rengeteg lényeges gondolat szerepel a fejezetprológokban, amelyek (lévén, hogy Irulan feljegyzései Muad'Dib-ről) nélkül a történet megértése csorbát szenved.
Nem tudom, hogy hívják azt az írói technikát, miszerint a párbeszédek mellett rengeteg helyen szerepel az adott karakter belső monológja, hozzáfűzése, amik sokszor még fontosabbak, mint maga a párbeszéd.
II. Az iszlám (hagyomány értelmében szunni és a misztika értelmében szúfi) és óperzsa eredet
AZ egész saga egyértelműen az iszlám világából eredeztethető, sőt, perzsa eredet nemcsak a "padisah" uralkodói címben, hanem az Istencsászárság (bár, ez csak a negyedik kötet) "intézményében" is megnyilvánul. Bár a minisorozatokban megragadtak ebből valamit, a kép nem teljesen hiteles.
A terrorizmus korában, miközben az amerikai családok gyerekei harcolnak Irakban és Afganisztánban [*], nem tudom, fel tudná e vállalni a rendező a maga valójában a Fremen Dzsihadot. A első könyvben végig ott van Paul látomásaiban, és be is következik. A Dzsihad végigsöpör az ismert univerzumon, hatvanmilliárd emberéletet kioltva. Igen, megjelent a második minisorozatban, de ennek súlyát nem tették egyértelművé, ráadásul a csatorna még egy kisebb réteget érint, nem a szélesebb közönséget.
III. A hierarchia igenlése
A könyvsorozat során egyértelműen megjelenik a hierarchikus, kaszt-szerű társadalom igenlése, szembeállítva a demokráciával. Ez nemcsak a feudalista (ehhez hasonlító), fauferluch rendszerből ered, hanem a szemléletben.
Mohiam a következőket mondja Paulnak a Dűnében:
"Vésd az emlékezetedbe, fiam: Minden világnak négy pillére van.” Feltartotta négy göcsörtös ujját. “A bölcsek tudása, a hatalmasok igazságossága, a bátrak vitézsége és az igazak imádsága. De mindez mit sem ér… – ökölbe szorította a kezét – …olyan uralkodó nélkül, aki érti az uralkodás művészetét. Ez legyen az, amit megtanulsz és továbbadsz!”"
Jessica hasonlóra hívja fel Hawat figyelmét (egyébként ez a gondolat szó szerint visszaköszön az Eretnekeiben):
"– Most beszéljünk rólad, Thufir – mondta Jessica. – Az emberi lények akkor érzik a legjobban magukat, amikor mindenkinek megvan a maga helye, amikor mindenki tudja, hová tartozik a dolgok rendjében. Ha elpusztítod a helyet, vele pusztul a személy is. "
A Prédikátor a Gyermekeiben Farad'n figyelmét hívja fel a jó uralkodás mivoltára:
"– Miféle tanács ez? – kérdezte Farad'n.
– Ha szeretnél sikerrel járni – mondta a Prédikátor –, a stratégiádat alkalmazási pontjára kell szűkítened. Mikor alkalmaz az ember stratégiát? Ha meghatározott helyek és meghatározott személyek járnak az eszében. De bármilyen gonddal ügyel is a részletekre, valami jelentéktelennek tűnő apróság el fogja kerülni a figyelmét. Mit gondolsz, hercegem, leszűkíthető a te stratégiád egy szektorkormányzó feleségének az ambícióira?
Tyekanik hűvös hangon félbeszakította.
– Miért dalolsz ennyit a stratégiáról, Prédikátor? Mit gondolsz, mit tervez a hercegem?
– A trón utáni vágy vezérli lépteit – mondta a Prédikátor. – Sok szerencsét kívánok neki, de többre lesz szüksége ennél.
– Ezek veszedelmes szavak – fakadt ki Farad'n. – Hogy merészelsz...?
– Az ambíciókat általában nem zavarja a valóság – állította a Prédikátor. – Azért ragadtattam magamat ilyen szavakra, mert keresztúton állsz. Nagybecsű úr lehet belőled. Egyelőre azonban olyanok vesznek körül, akik nem törődnek az erkölcsi önigazolással; a tanácsadóid stratégia-orientáltak. Fiatal vagy, erős és szívós, de nem részesültél abban a fajta kiképzésben, amely segítene kiformálni a karakteredet. Ez szomorú, mert olyan gyöngéid vannak, melyeknek dimenzióit az imént vázoltam.
– Mit akarsz ezzel mondani? – horkant fel Tyekanik.
– Vigyázz, mit beszélsz – mondta Farad'n. – Mik ezek a gyöngék?
– El sem gondolkoztál azon, miféle társadalom lehet számodra a legjobb – folytatta a Prédikátor. – Nem törődsz alattvalóid vágyaival és reményeivel. Még az az Impérium sem öltött alakot a képzeletedben, amelynek a trónjára törsz. – Fekete álarcát Tyekanik felé fordította. – Tekintetedet a hatalom vonzza, nem pedig kényes használata és veszedelmei. Ezért hát jövődet ismeretlen tényezők töltik ki: vitatkozó asszonyok, köhintések és szeles napok. Hogyan teremthetnél új történelmi korszakot, ha nem látsz tisztán minden részletet? Szívós elméd nem sok hasznodra lesz. Ez az a pont, ahol gyönge vagy."
Hogy mi igazolja a nézőpontomat? A 2003-as minisorozatban az Arany Ösvényt egy érzelgős, szabadságvágyó (a szabadság túlharsogása!) amerikai-álommá degradálták (nézzük csak meg Leto és Stilgar éjszakai beszélgetését a sivatagban, megláthatjuk a könyv és a film közötti égbekiáltó különbségeket). A film végén Letoból egy egyszerű felszabadítót csináltak, holott az utolsó beszélgetésben vázolja fel a jövőt, azt, hogy mindenkit elárult és egy fáraó-birodalmat hoz létre.
Leto gondolatmenete az Ellopott Feljegyzésekből:
"A monarchiák és hasonló rendszerek mintázata értékes üzenetet hordoz minden politikai alakzat számára. Az emlékeim bizonyossá tesznek afelől, hogy bármely kormányzatnak hasznára lehetne ez az üzenet. A kormányok csak addig lehetnek hasznosak azok számára, akiket kormányoznak, amíg a zsarnokság Jelé húzó, mindig jelenlévő belső erőket visszafogják. A monarchiáknak vannak bizonyos előnyös vonásaik a legismertebb erényeik mellett is. Csökkenteni tudják az államigazgatás bürokráciájának terjedelmét és természetének élősködő mivoltát. Ha szükséges, képesek gyors döntésekre. Kielégítenek egy ősi emberi vágyat, ami egy gyámkodó (törzsi-feudális) társadalomra irányul, ahol mindenki tudja, hol a helye. Fontos dolog, hogy valaki tudja, hol a helye, még akkor is, ha az a hely csak ideiglenes. Bosszantó, ha akaratod ellenére tartanak valamilyen helyen. Ezért tanítok én a zsarnokságról a lehető leghatékonyabb módon ¬ példa útján. Bár ti csak eonok múlva olvassátok ezeket a szavakat, az én zsarnokságom nem fog feledésbe merülni Az Arany Ösvény a garancia erre. Ennek az üzenetnek az ismeretében elvárom, hogy különösen óvatosak legyetek azokkal az erőkkel, amelyeket bármilyen kormányba küldőtök."
És ez hierarchikus szemlélet még akkor is igaz, ha Dáma és Lucilla közötti párbeszéd ennek ellenkezőjét sugallja, mert az engedelmesség és a Főtisztelendő Anyának való alárendelődés szintén ilyen eredetre utal. Tehát a demokratikus személettel szemben áll.
IV. A képességek szerinti érdem (hasonló a meritokrata személethez)
Az egész Dűne-saga (az újak nem, csak Mester által írtak) egyértelműen hangsúlyozza, hogy azok lehetnek egy társadalom fontos személyei, vezetői (abban a "beosztásban"!), akiket a képességei arra érdemessé tesznek. Ez még a fremenek amtal törvényében is megtestesül. Nem elég az erő a vezetéshez, az ilyen vezetőt gyorsan letaszítják. Stilgar mondja ki az igazságot a Gyermekeiben, a naib azt jelenti, a sziecs szolgája".
És ez nem vonatkozhat mindenkire. Mohiam így vázolja fel Paul próbáját:
"Hallottál már róla, hogy az állat leharapja a lábát, hogy kiszabaduljon a csapdából? Az az állati megoldás. Az ember inkább benne marad a csapdában, eltűri a fájdalmat, halottnak tetteti magát, hogy aztán megölhesse a csapdavetőt és ezzel elháríthassa a veszélyt a hozzá hasonlók feje felől."
Majd később ezt mondja:
"– Láttad már, hogy rostálják a homokot?!
Suhogva csapott le a kérdés, mintha egyenesen az agyát súrolta volna, Paul gondolatai megkavarodtak, hirtelen magasabb szinten tudatosította: Rostálják a homokot. Bólintott.
–Mi, a Bene Gesserit az embereket rostáljuk, hogy megtaláljuk az igaziakat."
Tehát különbséget tesz az állatias és igazi emberek között. Az állatiast itt nem szabad félreérteni. Azon embereket érti alatta, akik nem képesek uralkodni önmaguk felett, sem a szenvedélyeik, sem az ösztöneik, sem a félelmeik felett, és ez megbénítja őket.
Így kitűnik belőle egy olyan személet, ami az "egyenlőség-elvével" szembehelyezkedik.
Legutóbb ezt a kommentet kimoderálták, mert kicsit félreérthető volt, így át kellett fogalmaznom, mert rasszistának vélhették, pedig semmiféle ilyen gondolatom vagy szándékom nem volt.
Amerikában Obama megválasztását úgy is értelmezik, mint e "egyenlőségre" "törekvő" társadalom sikerét, hogy kemény küzdelemmel végső soron "bárki" elérhet "bármit". Nos, a Dűnében ez a szemlélet nem érvényesül. Igaz, itt is a képességekkel lehet kivívni "elismerést", de ez sokkal szűkebb réteget érint, és főként a nemesség rétegeit.
V. Eugenetika
Problematikus pont a fajnemesítés gondolata, amit előbb a Bene Gesserit, majd Leto művelt. Az előbbiek a Kwisatz Haderachot kimunkálásán dolgoztak évezredekig, Leto pedig a Siona-vérvonal tökéletesítésén.
Az itteni fajnemesítés, ún. "különb" emberek létrehozásának célja az emberiség szolgálatában, annak érésére.
Herbert számos művében egyfajta kritika alá vonja a jelenlegi rendszerek működését, és ezekkel helyez szembe egy másfajta szemléletet (akárcsak Asimov; Galaxia). Ez nemcsak a Dűnében, ha a Dosadi jogszemléletében és a Lélekvadász életfelfogásában is tükröződik.
Szerintem ezek azok az okok (persze, akadhat még számos), amiért nem lehet hitelesen vászonra vinni."
______________
[*] Nem is beszélve az elmúlt hónapokban kirobbant változásokról, amelyek a muzulmán világban végbementek, illetve még folyamatosan zajlana, pl. most a líbiai háború.
A Dűnékben igen erősen olyan tematikák is megjelennek, melyek mondhatni nem épp a modern, nyugati felfogás irányelveit követik.
Úgyhogy talán jobb is, ha nem kerül a vászonra sosem.
Ugyanez a véleményem az Alapítványról is. Remélem azt sem filmesítik meg.
