Nem kap állami támogatást, aki napelemet szerel a házára
2011. 03. 23., 18:14 | [origo]
A biomassza felhasználásához képest Magyarországon alig hasznosítják a napenergiát, mégis mintegy háromszáz kis- és középvállalkozás próbál megélni a napelem-üzletből. A villamos áram előállításakor keletkező káros anyagokat is beszámítva, a napenergia már hatékonyabb, mint a hőerőművek, állítja az Energiaklub.
Van hova felzárkóznia Magyarországnak a napenergia hasznosítása területén. Az Európai Unió közös célja a 20/20, vagyis az, hogy átlagosan 20 százalékra nőjön a megújuló energiaforrások használata 2020-ra. Magyarország 14,65 százalékos szintet vállalt, 1,65 százalékponttal többet az EU által előirányzottnál.
A megújulók közül itthon elsősorban a biomassza felhasználásának van vezető szerepe, elenyésző a napenergia aránya. Ehhez képest különböző adatok szerint országszerte mintegy háromszáz cég foglalkozik a napenergiával, ami nem feltétlenül jelent főtevékenységet (elsősorban kis- és középvállalkozásokról van szó). A lemaradás a napenergia-hasznosítás terén annak is betudható, hogy Magyarország - az EU tagállamaival összevetve - hátul kullog a napenergia átvételi árával is, ami jelenleg 30 forint kilowattóránként. Ilyen ár mellett viszont nem jelennek meg az ipari szinten termelők.
Nem éri meg például napfarmot kiépíteni, noha egyre kevesebb a panasz a napelemek hálózati kapcsolása körül - vagyis olyan technológiáról van szó, amit már a nagyfogyasztók is tudnának hasznosítani. Így a 2020-ra előirányzott cél csupán annyi, hogy a napenergiát a fosszilis tüzelőanyag alternatívájaként használják itthon is. Az energiaforrások teljes életútját - figyelembe véve a gyártáskor keletkező káros anyagokat - még vizsgálják, ugyanakkor Varga Katalin, az Energiaklub munkatársának elmondása szerint: "A napenergia már hatékonyabb, mint a hőerőművek" (bár pontos adatok jelenleg még nincsenek).
A hazai gyártás nem jellemző a napenergia-technológiában, a cégek közvetlenül a külföldi gyártótól (Ausztriából, Japánból, Kínából és Németországból) vásárolják meg a napelemeket. A berendezéseknek rendelkezniük kell valamelyik elismert minőségellenőrző - TÜV, Blue Angel, Solar Keymark - egyikének címkéjével. Ennek ellenére a hosszú távú üzleti tervek, vagyis a napenergia-beruházások valóra váltását nehezíti a silány minőséget olcsón árusító cégek szerepe, az importtermékek révén az ingadozó euró-forint árfolyam, továbbá az állami támogatások és a jogszabályi háttér kiszámíthatatlansága - hangzott el egy, az Energiaklub szakpolitikai intézet szervezte sajtóbeszélgetésen.
Egy négyzetméternyi napelem ára jelenleg 6000-8500 euró körül mozog. Beépítésének megtérülési ideje sok tényezőtől függ: milyen más energiaforrásokat helyettesít az eszköz? Milyen fekvésű az ingatlan? Milyen EU-s vagy állami támogatások igényelhetőek rá? Varga Katalin arról tájékoztatta az [origo]-t: a legújabb hírek szerint idén nem lesz állami támogatás a lakossági napenergia-felhasználásra. A lakossági támogatásokkal kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, de egyelőre nem kaptunk választ.
Ma itthon 800-1000 kW (1000 kW = 1 mW) a napelemek beépített kapacitása. Ennél hetvenszer több kapacitás elérhető Lengyelországban és ezerszer ennyi Németországban, pedig Magyarországon sem kevesebb a napsütéses órák száma. A Nemzeti Cselekvési Terv részeként a kormányzat 63 mW-ra növelné a napenergiával termelt villamos áram arányát 2020-ig, ám ez a szint még úgy is elmaradna a lengyelek és németek jelenlegi eredményétől.
Vannak kezdeményezések arra vonatkozólag, hogy itthon is minél inkább elterjedjen az energiatudatos gondolkodás. Ezt a célt hivatott szolgálni a 2009-től létező napkorona-bajnokság is. A verseny keretében magyarországi települések pontokat gyűjthetnek energiahatékonyságuk növeléséért cserébe. Az eredményeket a bajnokság honlapján levő térképen lehet nyomon követni. Ilyen eredmény a legnagyobb lakóépület, a 900 lakója miatt "Faluház"-nak hívott óbudai panelegyüttes födémére szerelt 1500 m2-nyi napkollektor. A beruházással a napenergiából nyeri a meleg vizet az épület, s így felére csökkent az energiafelhasználás. További példa a szolnoki megyeháza tetején található, 27 kW-os napkollektor, vagy Martfű, ahol az összes közintézményen ilyen eszközök találhatóak. Az energiatudatos rendszerek kiépítését ugyanakkor nehezíti a szakemberek hiánya, ezért a képzésükre vonatkozólag is tervek készülnek.
A megújuló energiaforrások leginkább a skandináv országokban elterjedtek. Ha a napenergia felhasználásában élen járókat nézzük, még színesebbet képet kapunk, hiszen az első helyen Németország, majd utána rögtön Spanyolország és Olaszország áll. Ezen országokban élénkítik a napelemgyártást, így az eredmények nem függnek össze azzal a tévhittel, hogy csak a napsütéses órák száma az, ami számítana. Spanyolország például komoly befektetéseket eszközöl arra vonatkozólag, hogy a zöldgazdaságra való átállás legyen a húzóágazat az ibériai országban.
Energiatudatosság az oktatásban
A közoktatás területén - bár a tanárok részéről lenne igény - a tanmenetbe nehezen illeszthetőek be ezek az ismeretek, ezért általában az osztályfőnöki órán esik csak szó a megújuló energiaforrásokról. Ezért az Energiaklub a Rogers Személyközpontú Iskolával közösen oktatási segédanyagot dolgozott ki Éghajlítás földindulás címmel. A Display a gyermekek energiatudatosságát fejleszti - a program a hűtő- és mosógépekről, világítótestekről ismerős A-tól G-ig tartó skálán osztályozza az egyes közintézmények energiahatékonyságá egy adott településen. Az így kapott tanúsítványt a tanulók kitehetik az iskolára, így a javulás szemmel látható lesz mindenki előtt.
Gál Krisztián
