szerintem nemrossz a Road film, bár a Dancer in the Darkhoz eszembe nem jutott volna hasonlítani. mondjuk én azokkal értek egyet, akik azt mondták, hogy a DITD "emotional pornography" (azaz olyan szofisztikáltsággal mutatja be az érzelmeket, mint a pornó a szexualitást), és nekem bőven elég volt egyszer megnézni, és nem azért, mintha olyan marhára megrázott volna.

ehhez képest a The Road az utóbbi 10-20 év egyik legjobb regényének a feldolgozása. nyilván a film nem olyan kiugró a filmek közül, mint amennyire a Road az a regények közül (ez a sekélyes, nyálas unalom hogy, hogy nem Pulitzer díjat is nyert), de azért számomra megcsillant benne valami a könyv zsenialitásából. a DITD-ban semmi nem csillant meg csak Von Trier szadizmusa/perverzitása, amire nem igazán vagyok kíváncsi.

a két film annyiban tényleg hasonlít, hogy egy szülő szenvedéseit mutatja be, de amíg a DITD-ban a nyers, kilátástalan, értelmetlen kínlódás van a fókuszban (ettől olyan pornószerű az egész), addig a The Roadban az, hogy kiért, miért van értelme egy ilyet kiállni. 

mindenesetre szerintem se nézze meg a Road filmet, aki nem olvasta a könyvet. viszont aki elolvasta a könyvet, annak jó eséllyel annyira tetszeni fog, hogy nem bírja ki, hogy ne nézze meg a filmet, annak ellenére, hogy tudni fogja, hogy ANNYIRA nem jó mint a könyv

aki viszont csak a filmet látta, és utána ledebilezte meg lenyálasozta, annak azt ajánlom, hogy most már ne olvassa el a könyvet, mert annak a megsemmisítő erejével szembesülve nem fog tudni együtt élni a ténnyel, hogy korábban ennyire mellétalált egy elhamarkodott hozzászólásában :-)