Ezt soha nem bírtam felfogni, hogy miért tekintik egyesek "szerepnek" a szülést, most komolyan azt gondolja bárkii, hogy a nő olyankor valamiféle pózokra tud koncentrálni? Hogy előadást tart kifelé? Nem értem, miért gondolják sokan, főleg a pasik közül, hogy ilyenkor valahogy viselkedni kell, valamiféle standard módon, illendően. Ki a fenének kellene megfelelnünk?  Valami általános, egységes pontrendszerhez kell igazodnunk, vagy mi? Hogy lehet kívülről megítélni, hogy kinek milyen hang szakad ki ilyenkor önkívületi állapotban a belsejéből? Valamiért vissza kellene fognunk, ami jönni akarna? Én is hányszor hallottam a könnyebben szülőktől a játszótéren, hogy mellette egy nő a szomszéd szobában úgy visítozott, mintha ölnék, ejnye-bejnye. Hát vaze, legyél a helyében, aztán tartsad szépen csukva a szád, még mosolyogj is hozzá, illendően, hogy megfelelj. áááááááááááá...

Szóval szerintem is teljesen rendben van, ha az ember nem az önuralomra próbálja az energiáit vesztegetni a létező legönkívületibb (van ilyen szó? :)) állapotban :))