Már tegnap szerettem volna megírni a következőt.

Tehát tegnap kint voltam a kutyákkal egy futtatón. Ritkaság, de összefutottunk egy fekete közép uszi lánnyal, 6 hónapos. Középkorú, tündér gazdik. Imádják a kutyát, régi álma volt főleg a férjnek. A kiskutya nagyon édes, barátságos. Óvatosan, kedvesen próbáltam infót megtudni, hogy honnan van, miért ő, stb... ? A férj egy kolléganőjénél születtek. Az egyik szülő fehér, a másik fekete. Már harmadszorra ismételték meg eme párosítást. Megkérdeztem, hogy ezt a pénz miatt csinálja a kedves kolléganő, a válasz igen. Akkor már rákedztem, hogy ez nagyon nem szép dolog,....,... Lehet, hogy sikerül megsértenem a gazdikat. Főleg, hogy ég és föld különbség volt ránézésre az én kutyáim és az ő kutyájuk között (nem csak a nyírás miatt). A fazon, ami rá volt nyírva, mint egy megkopasztott puli (és pár napja csinálta egy kozmetikus)... Lehet, picit úgy jött le, hogy én a beképzelt kutyás, akinek csak a pedigree-s a jó, meg aki száz gumival, nagy szőrben. De nyilván nem erről van szó és olyan nehéz ezt laikusoknak elmagyarázni. Értelmes, jó indulatú emberek, de mégis teljes sötétség e téren. Nem az ő hibájuk feltétlen. Első kutyások. A kolléganő, ha egy rendes tenyésztő, akkor valószínűleg egy tk-es kiskutyájuk lenne.

Közben megjelent egy fiatal kozmetikus lány is a futtatón két kutyájával (yorki és bobtail keverék). Közli, hogy amióta kozmetikus, sokat foglalkozik a témával, többször besegít menhelyeken, tudja mi az ábra szaporítás téren... Deee azért az ő tk nélküli yorkijának egy almot szeretne majd, mert olyan kis cuki. De hogy csak ismerősöknek fogja adni ingyen. No comment.

Olyan reménytelen ez a harc.