Az egyszerű recept is jó ötlet, az arányok szerintem jók.

A legtöbb recept közli, hogy mennyire állítsd be az alkoholfokot (azaz meddig lehet opálosodás nélkül), de mivel saját magadnak lesz, hagyhatod „brut d'alambic” is, azaz hígítás nélkül, a végső hígítást úgyis a pohárban végzed. Az eladásra szántakat általában úgy szokták beállítani, hogy az opálosodás kicsit alatta kezdődjön. (Részben, hogy a pohárban hamar elinduljon, mert a fogyasztó azt szereti, és részben, hogy minél olcsóbb lehessen 1-1 üveg előállítása.)

Minél kisebb a szeszfok, annál kevesebb illóolajat bír el, ami egy bizonyos pontig nem baj. Az Obsellónál (nagyon jónak tartom) például ez hagyja érvényesülni a kitűnő borpárlatot, a hagyományos svájci fehér abszintok pedig szintén 50-55 közt mozognak (legalábbis a kereskedelemben kaphatók), mert kisebb olaj/alkohol aránnyal könnyebben kibontakozik egy összetett abszint. (Gondolom az sem mindegy, hogy így többet kereshetnek ugyanannyi szeszen:) Elvileg egészen 45-ig le lehet menni, bár 50 alatt nem ismerek rendes abszintot.

Akkor is lehet persze összetett egy abszint, ha az illóolajok a 80%-os szeszt is telítik, csak ezek sokkal karakteresebbek és selymesebbek, szóval kicsit más stílus. De azt nem mondanám, hogy ez meghatározza a minőséget.