Az ilyen emlékezős vagy elképzelt történések esetén (egyébként mozgásban is megy a dolog - és persze ez tudománytalan mert a kijelentésemre vagy hagyatkozva), a képi vonatkozás melltt főleg a képet kísérő érzelmi benyomások a nyomatékosabbak - amit aztán meglehetősen nehéz kommunikálni. Ami az egyik embernek plasztikusan mozgékony, azt a másik esetleg statikusnak mondaná - de semmilyen mód nincs a verbális közlésen kívül ezt átadni. Az, hogy valaki mond valamit, az nem azt jelenti, hogy "úgy van", hanem "azt mondta".

De nem is ez a lényeg, hanem - amiből kiindultunk - , hogy léteznek álommentes időszakok is. Azt elvileg nem lehet elkülöníteni, hogy nem álmodik valaki, vagy nem emléxik rá. Lehet olyasmiket állítani, hogy az álmodásban az alvás un REM fázisa van, de fordítottját nincs okom gondolni - azaz, hogy (a mérhető)  REM fázis álmodással járna.

Például behaviorista nézőpontból nem is értelmezhető az a fogalom, hogy "álom"  - annyi az objektív, hogy a személy álomélményekről számol be a kérdezőnek. Álommentes időszak ennek alapján - amiről a személy nem számol be álomról a kérdezőnek.