A megbocsátás elengedést jelent, hogy az eddig elkövetett vétkek után nem jár bünti, az el van engedve, nincs róla emlékezés. Viszont ítélet akkoris van (mert az ítélet nem egyenértékű a büntetéssel, az egy folyamatos dolog) ennél több, mert akinek megbocsátottak is, tovább vétkezhet, és azért már büntetés jár, nem elengedés, sőt nagyobb, mintha még mindig tudatlan lenne, ugyanis már tudatában van, hogy Isten neki megbocsátott, kegyelmes, irgalmas és mégsem aszerint cselekszik, hanem visszaél a kegyelemmel, akkor nagyobb a vétke, ebből már nem is nagyon lehet megtérni, mert tudatosan szembe megy Istennel. Krisztus pl. olyan vétkezőnek, akinek elengedték a vétkét azt is mondja, hogy "eredj el, s többé ne vétkezzél, hogy rosszabbul ne legyen dolgod." A rosszabb, az az ítélet, amiről beszélek, hogy ha tovább vétkezik, miután megbocsátottak neki,...akkor jaj neki. Nos, a halál és feltámadás ezt nem teszi semmissé (sőt egyesek csak akkor ismerhetik meg Istent, mert egész életükben nem ismerhették meg), ugyanis Krisztus tanít arról, hogy együttesen támadnak fel különböző korok nemzedékei az ítéletkor (a niniveiek, és az ő nemzedéke), s azoknak, akik vele együtt éltek, és nem ismerték fel őt, nem hallgattak rá, noha közöttük járt-kelt, nehezebb lesz az ítéletkor... Úgy vélem, már önmagában az, hogy valakinek szólt a megtérésre való szó, és felismerte, de ellenállt, még annak is lehet esélye, de annak jobb lesz a dolga, aki - mint a niniveiek -, hallották Jónást és megtértek. Ha megtértek, Isten már nem perel velük azért, amit addig tettek, viszont ítéletre vonja őket is, azaz további tetteik is mérlegre kerülnek, hogy megmaradnak-e Isten törvényében, mégha ezek a tettek csak a feltámadás után lesznek is. Szerintem a feltámadás utáni ítélet nem egy ítélethozás, hanem egy hosszabb élet, akár 100 év is lehet.

"De mi tartsa őket vissza már az elején, hiszen ez az egy mondat mindent "felülbírál": Isten majd megbocsájt!?" - Nem igazán bírál felül, arról beszélek, hogy Isten már "tudatlan" vétkező életében is ítélhet, pl. a jobb latort keresztre feszítették, így elvette a büntetését, ez a jobbik eset. Azoknak viszont jaj, akik nem kapják meg az ítéletüket életük folyamán, nekik rosszabb lesz a dolguk. Isten kegyelmére hivatkozva nem nagyon lehet így kibújni, szerintem, mert Isten a szíveket és a veséket vizsgálja, és kinek-kinek cselekedetei szerint fizet. Szerintem a megtérés csak egy esély, nem pedig "kiúvó" az ítélet alól.