JA sok mindenről írogat, de pl. arról előszeretettel hallgat, hogy Adytól ollózgat (mint tette azt Villonnal is).

 

JA ollója Adyt is átszabja a maga képére, de itt sem elég alapos (éppen ezért jól felismerhetők Ady sorai). 

 

A JA által esetlenül beágyazott, de senkiével össze nem téveszthető adyi mondanivaló és gondolatiság JA versében már gorombán és tolakodóan türemkedik ki. JA írása egy gátlásos és dadogó ember sorai, mivel hiányzik belőle az adyi könnyedség és játékosság. 

 

Az adyi színvonal és minőség mindig is távol állt JA-tól.

 

 

Ady:

 

Sem utódja, sem boldog őse,
Sem rokona, sem ismerőse
Nem vagyok senkinek,
Nem vagyok senkinek.

 

Vagyok, mint minden ember: fenség,
Észak-fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,
Lidérces, messze fény.

 

JA:

 

Az meglett ember, akinek
szívében nincs se anyja, apja,
ki tudja, hogy az életet
halálra ráadásul kapja
s mint talált tárgyat visszaadja
bármikor – ezért őrzi meg,
ki nem istene és nem papja
se magának, sem senkinek.