Ha a gyerekeid már 30 év felettiek, akkor te olyan környezetben döntötted el, hogy vállalod őket, amikor biztos lehettél benne, hogy mindig lesz valamilyen munkád, amiből ha jól gazdálkodsz, alőbb-utóbb jut lakásra is. Nem igaz, hogy nem értitek, hogy mi a két időszak között a különbség.

A mai fiatalok nagy részének nehéz önállóan megteremtenie azokat a körülményeket, amelyeket a szülői házban megszokott, és sokan úgy gondolják, hogy rosszabb körülményeket sem maguknak, sem a gyerekeiknek nem szeretnének. Családot meg a gyerekszobájukba nem akarnak, hiszen bizonytalan, hogy lesz-e helyette valaha más. Aztán mire megöröklik a szülói házat, addigra kifutnak az időből :-)))

Aki meg szerencsés meg ügyes, és van lakása, az is jól el van gyerek nélkül, elszórakozgat, meg ott a számítógép, meg különben is minek vegyen gondot a nyakába...stb.:-)

Majd 40 felé lehet, hogy észbe kap, hogy mégiscsak hiányzik valami az életéből.