"Ep testben ép lélek." Az sem mindegy, hogy mit fogyaszt az ember, s  hogyan àpolja testét (tisztasàg, mozgàs...stb). Véletlen talàltam a neten egy hosszu beszàmolòt (sajnos franciàul, ezért nem tudom, h megadjam-e a linket ?) a hunzàk életérôl. Nagyon érdekes, mert csak gyümölcsöt, gabonàt, tejterméket és zöldséget fogyasztanak + télen egy kis hùst és makk egészségesek. Ismeretlen nàluk minden betegség. Egyes szakértôk véleménye szerint a Himalàyàbòl lefolyt vizben lenne valami, ami megvédi ôket minden betegségtôl. Egyenes tartàsuak és fürgén màsznak a meredek hegyoldalakon (a leggyorsabb teherhordòk). Elzàrtan élnek a Himalàya völgyeiben, a civilizàciò sem tudta idàig megfertôzni ôket. Mindent maguk készitenek maguknak, koràn reggel kelnek, naponta többször keveset esznek, mindent az ésszerûség és beosztàs szerint. S mindamellett vigkedélyûek, igazàn érzôdik rajtuk, hogy olyanok, akik màr attòl boldogok, hogy élhetnek....

A "civilizàlt" ember meg azért boldogtalan, mert soha semmi nem elég neki. Ha megszerez valamit, egy pillanatig örül, de utàna ujra màsra vàgyik, azért hajt, ami aztàn egy örökös hajszàvà vàlik a javak (hàz, kocsi...), élvezetek (étel, ital, drog, szex...) megszerzéséért, megtartàsàért; s nem veszi észre, hogy eközben elmegy valami sokkal fontosabb mellett, s sokszor többet àrt magànak és környezetének, mint amennyi örömet okozott. :-(