"nem hul le olyan gyorsan a talajhocserelo csovei korul a talaj homerseklete, igy meg magasabb az energiamegtakaritas."

 

A fűtési szezon átlagos külső hőmérséklete 5 fok. Ha nincs talajhőcserélőd, akkor ezt kapja a rekuperátor.

Ekkor egy 100 m3/h-s lakás éves fűtési hővesztesége (4800x100x15x0,00033) 2400 kWh

Ez gázzal/hőszivattyúval előállítva max 45 ezer forint.

Ebből az összegből lehet spórolni valamennyit talajregiszterrel télen.

 

Ha van talajregiszter, akkor az onnan jövő levegő átlaghőmérséklete legyen 9 fok (és tételezzük fel, hogy van egy automatika, amely a talajregiszerről átvált külső levegőre, amikor a talaj már többet árt, mint használ).

Ekkor egy 100 m3/h-s lakás éves fűtési hővesztesége (4800x100x11x0,00033) 1750 kWh

Ez gázzal/hőszivattyúval előállítva kb 32 ezer forint.

 

Tehát (fenti jellemzők esetén) fűtésrásegítés szempontjából a talajregiszter évente 13 ezer forint nyereséget hoz. Az elektromos fagyvédelem elmaradása miatt legyen 18 ezer forint. Ehhez a duplacsöves TALÁN hozzácsaphat még 2-3 ezret (de talán csak pár száz forintot).

Még így sem éri meg fűtésrásegítés miatt drága talajregisztert telepíteni :)

(a házilagos nagyonolcsó, "baktériumtenyészet" típusúból meg kösz, inkább nem kérnék)

 

Két okot tudok elképzelni amikor 25-40 évnél hamarabb megtérülhet egy talajregiszter:

- ha csak annyira rövidet csinálunk, ami épp csak a rekuperátor fagymentesítésére elegendő

- vagy ha annyira jól hőszigetelt a házunk, hogy KIZÁRÓLAG a talajregiszter elegendő a légkondi helyett.

De még ezen két esetnél sem számítanék túl rövid megtérülési időre.