Szerintem nincs ezzel semmi gond, csak még nincs kifejlesztve lugasnak.

Ha az árnyékolás egy fő szempont, akkor semmiképpen nem elég 1 szint, 2 vagy inkább 3 szinten is kell karokat kialakítani, mert csak akkor árnyékol rendesen, ha elég sűrű, és nem csak őszre lesz elegendő lombfelület.

Ez persze egy bizonyos túlterhelést jelent, nem lesz olyan minőségű a termés, mint lehetne, és ha érzékeny fajták, akkor többet is kell permetezni. De azért ki lehet alakítani egy egyensúlyt, hogy a kecske is jóllakjon, a szőlő is megmaradjon. Mióta átvettem apámtól a lugasa metszését, azóta nálam ez működik.

Lehet, hogy a hozzáértők leszólják (csak nyugodtan, nem sértődöm meg  :), én azt csinálnám, hogy a kar fölötti 2. madzagra (később, ha erősödik a növény, a kettő közöttire is akár) nevelnék egy kart.

Nekem az a módszerem, hogy a karon szűk méterenként alakítok ki egy pontot, ahonnan lefektetek egy szálvesszőt, meg hagyok egy csapot. A kart a következő évben levágom, és a csapból növő vesszőt fektetem le, és így tovább. (Váltócsapos metszés.)

Jelenleg úgy fognék neki a felső résznek, hogy méterenként függőlegesen meghagynék egy vesszőt, ezek alsó kihajtásait (amikor már nem könnyezik) kivakítanám, csak felül maradna 3 szem. Ezekből lenne egy olyan, amit jövőre felülre le tudnék fektetni, így összefüggő lenne a felső sor is. Később a tőke fölötti függőlegest nevelném tovább, a többi kart levágnám, ha már elér odáig a tőke fölötti.

A mostani karon pedig mehetne tovább a váltócsapos dolog.