Köszönöm a hozzászólást. Valahogy én is úgy próbálok vásárolgatni, hogyha tetszik valami, akkor megnézem az eladó többi termékét. Az az igazság, hogy ez sem 100%-os módszer szerintem, mert pont a múltkor találtam egy egész jó kortárs képet egy olyan eladónál, aki amúgy írtózatósan gagyi antik képeket szokott árulni "nagy nevű festőktől". A képet nem vettem meg több ok miatt, de az okok között ott volt az is, hogy a többi általa árult festmény szerintem hamisítvány.

A garancia is érdekes kérdés, mert fontos dolog a biztonságérzet szempontjából, 1-2 héten, hónapon belül valószínűleg még érvényesíthető is. De semmit nem lehet tenni, ha valamiről évek vagy évtizedek múlva derül ki, hogy hamis.

Én az utóbbi időben kezdtem el érezni azt, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítanom a képeim származásának igazolására. Régebben alig volt olyan magángaléria, aki eredetigazolást vagy egyáltalán számlát adott volna a vásárlásról. Ha meg a művésztől vásárol az ember, akkor meg pláne nincs semmi dokumentum. Művésztől ajándékba kapott képpel még "gázabb" a helyzet.  A 2000-es évek elejétől már vannak eredetigazolásaim a művészek aláírásával, de kérdéses esetben ezzel sem lehetne messzire menni: minimum írásszakértő bevonása szükségeltetne.

Ma már minden fecnit, számlát, nyugtát, stb. elteszek mindenről, hogy később bizonyítani tudjam, hogy mit, mikor, hol, kitől és mennyiért vettem.