Tudod van az mondás,h : Az igazság az a vallások felett áll.... Így igazából,ha a vallás fogságából kikerül vki,vagy soha nem is került bele,könnyebben meglátja az igazságot.

Kedvenc idézetem:

„Ti Isten bóhócai vagytok. Sohase engedjétek, hogy bedaráljanak titeket bármiféle hazug közösbe.Tanuljátok meg jól: más az Egység és más az Egyformaság. Isten bóhócai tudják, hogy bohócnak lenni a legmerészebb,legpimaszabb másságot jelenti. Egyszóval: egyéniséget.” (M.P.)

 

Sajnos egyes vitákból nem épül a jellemem, okosabb sem leszek,viszont egyre megtanít: megbocsátani,nem ítélni. Persze egy idő után már ez nehéz (az ítélet), főleg,ha mindig csak negatív dolgot kap az ember.Ilyenkor ált. kiszállok.

 

Az a baj,h a legtöbben,akik vallásosnak hiszik magukat,mert vmelyik egyháznak a tagjai és mert olvassák a Bibliát,már azt hiszik,hogy ők ezzel a mennybe fognak menni,holott az előbb ér el egy magasabb fokot,aki nem vallásos,de olyan életet él,ami Istennek tetsző,mint az,aki templomba jár,de életvitelével meg pont az ellenkezője.

 

A bölcs ember eleve hallgat,nem fitogtat,nem néz le,nem becsméreli más tudását,mert tudja,hogy igazából nem is tud semmit. "Minél többet tudsz,annál inkább rájössz arra,hogy nem tudsz semmit."

 

Pl.,ha már vki csak a Hegyibeszédet  megérti (nem könnyű,csak elsőre tűnhet annak!) és betartja,ha nem is olvas hozzá semmit,már betöltötte azt a szeretetet,amiért leszületett a Földre.És ez a szeretet,ez az alázat,ez a békességre törekvés-pont a vallásosokból hiányzik.

 

És sajnos bennünk sem a jó szándékot látják,h esetleg próbálunk olyan dolgot felvázolni, ahol Isten sokkal de sokkal jobb és igazságosabb,mint,ahogy azt ők tanulták. És itt ki is mondtam a jó szót erre: Tanulták. Ők Istenről tanultak,nem pedig felfedezték maguknak ott belül.

Mindegy: "Ne szórjatok gyöngyöt disznók el." Hát én abba hagytam.