Sziasztok.
20 éves srác vagyok, nemrég találkoztam csak a témával, és rengeteg kérdésem, illetve kritikám született ezen rövid idő során.
Éppen hallgatok egy "indigó-előadást", ahol az előadók önmagukat is annak tartják, és igen, úgy látom mindketten felmutatják magukról a jelvényt, amivel passzívan ugyan, de a környzetetet támadják.
Nem értek egyet ezzel az ezodivattá vált dologgal több okból sem. Tegyük fel, hogy valaki indigó gyerek. Na és akkor mi van?
Valóban minden hiperaktív gyerek indigó is volna, vagy csupán egy részük? Önmagában hibának tartom, hogy a jelenséget mindössze diagnosztizálja a témával foglalkozó "szakértők" csoportja, és a szülőkhöz szól első sorban. Sok szülő azt hiszi talán, hogy a gyermeke különleges képességű, mert problémás.
Ki tudhatja eldönteni valakiről azt, hogy indigó-e vagy sem, és mik alapján? Lehet-e viselkedészavar-megállapítás a válasz. Tegyük fel, hogy a gyermek indigó, és a szülei alapvetően sokat foglalkoznak vele, gyakran beszélgetnek, kielégítik otthon a tapasztalatszomját, ettől a kölyök nem problémás. Már nem is indigó, csak az, akivel otthon a szülők nem akarnak, vagy nem tudnak, mert nem képesek úgy és annyit foglalkozni, amennyit egy ilyen kisember igényelne.
Tegyük fel továbbá hogy az indigók tényleg képesekké válnak majd a kizsákmányoló társadalmi rendszert picit vissza fogni, kellemesebbé, emberközelibbé varázsolni. Képesek lesznek-e ezt egyedül megtenni, vagy össze kell fogniuk. Ha össze kell fogniuk, hogyan, mi alapján találják meg egymást? Ha megtalálják egymást mi a garancia arra, hogy nem vetélytársaikká válnak egymásnak, hanem társaikká?
Én személy szerint 20 évesen úgy érzem senkire nem hallgathatok, kizárólag a belső motivációmra és intuícióimra támaszkodhatok, legyen ez a társadalom szemszögéből rossz, avagy jó. Úgy gondolom a társadalom maga is kizárólag utólag képes helyesen gondolkodni, mert közös intuíció hiányában csak utólag lehetséges vizsgálni. Előre csak jósolni, feltételezni lehet, ami vagy helyes, vagy helytelen lesz.
Az indigók létének okát tudjuk, a célját sejtjük, a kivitelezés módjáról és idejéről gőzünk sincs, sok ember reménykedik, hogy indigó, sok elkönyveli, hogy indigó, sok csalódik, ha már azt hiszi magáról, hogy nem az. Ha az, ha nem, nem hiszem hogy számítana. Ez nem egy superman-státusz, nem egy mérvadó dolog.