Előnye. Ez egyértelmű. A következő varit el kéne küldeni Lonnienak.

Szólók, kíséretek:

Nagyon tetszett a dob és gitár kísérése. Csinálhatott a szólista bármit, ők csak "egykedvű" monoton kíséretet raktak alá.

Ez még jobban kihozza a szóló árnyalatait, dinamikáját. Ezt javasolnám a zorgonistának a gitárszóló alá.

(Tony Monaco pl. mostanában ezért kezd idegesíteni. Fokoz a gitáros, nem is akárhogy, és ő meg egyre többet kavarász. A végén legtöbbször már a fölső manuálon szinte mellészólózik gyakran fullon. Azt hiszi hogy ezzel alárak, fokozza a gitárszólós hangulatot, de sajna nem. Inkább kiveszi annak az erejét. Szóval a kísérőnek nem kéne szerintem belelendülnie)

A perkás orgonaszóló nagyon a helyén van. Különösen jó hogy váltakozik a sima és a vibrátós hangzás. Meg hogy áll a laci. Talán egy hoszabb fokozási elv még beleférne. A blokkszóló szerintem némileg idegen ettől a stílustól.

Öröm volt hallgatni, az első felére a nagy hammond rajongók sem mondanák meg hogy nem 1969-es felvétel. A stílus aranykorát idézi, gratulálok! :-)

Ma ismét sokan lesznek nálam és végeztünkkel ismét kíváncsiak lesznek rátok. Remélem ismét egy csapattal érkezem. Sajna két napja még lázam volt. Anélkül 100%-ra írnám.