Sajna macsek ügyben én nem tudok tanáccsal szolgálni. Csupán saját kísérletem jut eszembe az idők homályából:)

Kilencvenes évek elején lelkesen hazacipeltem két pöttöm, csíkos bundájú maccsot. Egy darabig bent rohangáltak, oszt jött a kiszoktatás, hiszen vidéki portán van nekik meló:)

 

Lelkes, akkoriban - '90-es évek eleje - 7 tagú fundibanda boldogan ismerkedett az eleinte köpködő borzikákkal, oszt hamar megbékéltek egymással. "Ide úccse tudsz felmászni, beeee" jelenetek a fáról incselkedő maccsokkal szép emlékek....de, és itt a de, nekem akkor is volt kamaszkutyám:)) Natúr egyszerűséggel apportfának használta őket. Nyakonkapta, és boldog faroklengetés közepette parádézott valamelyikkel, a többiek lelkes aszisztálása közepette. Cicc ernyedten lógva hagyta, ha kiszabadult undorodva őrült mosakodásba kezdett...mindkét macsek nyakán a szőr rohamosan fogyott:)) És egyszercsak eltűntek...

 

Tudni kell, hogy édesapám hatalmas állatbarát, ha átnézett hozzánk mindig hívta és dédelgette a "cirénkéket". Neki akkoriban nem volt macsek...ezeket pátyolgatta. Elcuccoltak vele a csíkosok...hazahoztam őket, de újfent elcuccoltak. Na...gondoltam macska van másik, legyenek ezek fateré, ha már őt választottak, így hoztam két új kis szőrgombócot.

 

Jelenetek dettó...famászás, apport....macskák elcuccolnak...

 

Egyik nap jön fater: "Anyád üzeni, hogy 4 macska elég..."

 

Ma már ezen ciccok ükonái élnek apámmal, hordom nekik rendületlenül a kaját, őseim két eleven pulija miatt lopakodó üzemmódban közlekednek:)) Mert a nevelés fateréknál két irányú kutya ügyben:))

 

Ha anyám kint van az udvarban, macska és galamb lába nem érintheti a földet, ha apám van kint az udvarban, minden élőlény boldogan jöhet-mehet. És ezt a két pullancs tudja:)) Muter kimegy, őrült elkergetés, fater kimegy, békés terelgetés, ahogy ő kéri.

Apám minden állatot össze tud szoktatni...legszebb emlékeim egyike: kezében egy galamb, lábánál egy nyúl és egy őzike, a kutyáján alszik egy másik nyuszkó, a vadkacsamama meg békésen toporog mellette porontyaival...ha kell büntet, ha kell simogat. Nem keveri, nem bonyolítja..és nem viszi túlzásba:))