Kell egy kis szent őrület ahhoz, hogy az ember tetőtől talpig földes legyen, és még ezt szeresse is, nota bene, alig várja, hogy kimehessen végre a házból kapirgálni:))) Én legalábbis így látom. Már tervezgetem, hogy akkor kihozom a garázsból azt a nagy asztalt, és akkor arra tálcákat, és akkor a tálcákat - ha hidegnek ígérkezik az éjszaka, vagy szélvihar támad, csak úgy be lehet menteni a dolgozószobába, vagy a kazánházba, és akkor reggel egy mozdulattal ki lehet vinni, és akkor van fahamu, majd jól körbeszórom a káposztafélék cserepeit, és akkor... stb. :))))