Harapok. :) Mindig azt remélem van megoldás de már annyi mindent kipróbáltunk. Nyugtatózni meg tényleg nem akarom mert az nem megoldás, az pillanatnyi elcsitítás. Szeretem és foglalkozom vele, de néha elszakad a cérna. De elküldeni soha nem engedném. Egyszerűen nincs hozzá szívem. A mienk ő is, vigyáznunk kell rá. A problémára azért nincs megoldás mert ez veleszületett. Az anyukája is ilyen csak nem ennyire...állítólag. Na hogy most ebből mi igaz...mert amit a lent nevezett illető mond azt el kell osztani legalább 3-mal és még akkor sem biztos hogy igaz. :) Itt egyetlen egy hibás van, az pedig a genetika. Ezellen meg nem tehetek semmit. Nevelgetem, szeretgetem néha kiborulok aztán újra erőt gyűjtök. :)